hogy ki vesse el a jó,s hasznos magot,
hanem hogy el legyen vetve..." /Széchenyi/
Nos az előző bejegyzésnél ott fejeződtem be, hogy megérkeztünk oda, ahová elindultunk, Felsőújvárra. Rokonaink vártak minket aranyosan, kedvesen, étellel - itallal, ahogy illik. Némi pihenő után körülnéztünk, és ezt a kastélyt találtuk ott, no aztán itthon utánajártam, hogy ki fia - borjáé volt, hogy került oda és miért lett ilyen állapotja 2007-re, íme ezt a leírást találtam:
'' .....Nagyenyedtől É-ra, a Marosmelléki dombvidék területén, az itt DNy-ra kanyargó Maros bal partja közelében fekszik Marosújvár (Ocna Mureş) település. Már a rómaiak ideje óta lakott volt, első okleveles említése 1202-ben történik “Uyuar” (Újvár) alakban. Nevéből ítélve, már ebben az időben is volt vára, melyről azonban közelebbi adataink nincsenek. A várat első ízben egy 1357-ben kelt oklevél említi, amikor a Kökényes – Radnót nemzetség birtokában volt, akiktől talán vétel útján az erdélyi püspök kezébe került. 1576-ban már Báthori Kristóf vajdáé, aki 1581-ben Gálfi Jánosra hagyta. Mikor a Báthori családban később viszály keletkezett, Báthori Zsigmond fejedelem Gálfi Jánost 1592-ben várkastélyában elfogatta, Huszt várába hurcoltatta, és 1593-ban lefejezték. Ezután a fejedelem Marosújvárt Bodoninak, Gálfi elveszejtőjének adományozta. Mihai Viteazul vajda 1599-ben a várat hívének, Mihálcsa bánnak adta, aki rövidesen elvesztette azt. Bethlen Gábor fejedelem 1620-ban Siményfalvi Székely Mózes árván született egyetlen fiának, ifj. Székely Mózesnek juttatta a várat, a várossal együtt. I. Apafi Mihály fejedelemsége alatt szerezte meg Mikes Mihály, és e család birtokolta még a 19. század közepén is. 1856-ban lett gróf Mikó Imre birtoka, aki a kastélyt helyreállíttatta és kijavíttatta, miután a barokk stílusban átalakított várkastély 1848-ban leégett.
A középkori várból átalakított, romantikus stílusú várkastély egy dombon áll. Mai formáját az 1856-os újjáépítés során nyerte. Reneszánsz-barokk övezőfala előtt széles várárok húzódik. Egykori felvonóhidas kapuja ma is látható, igaz befalazva. Közelében egy román stílusú református templom romjai állnak.
Források:Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp. 1987. 170-172. "
És bizony nagyon lerobbant állapotban van, közelébe menni nem is lehet, s talán nem is tanácsos, pedig gyönyörű helyen áll, ott a dombtető szélén és a sarok toronyfülkéből biztos pazar kilátás nyílhat a domb alatt, csendesen folyó Marosra. Az udvarában, már ami nincs bekerítve dróttal, egy román család él, onnan lehet kicsit jobban megnézni ezt a remek építményt. Működött itt a kastélykertben valaha egy pincészet is, mára az sem üzemel, csak egy - két elvadult gyümölcsfa és rózsalugas mutatja, hogy gondozott terület volt. Valahogy itt mintha megállt volna az idő?
1 megjegyzés:
Érdekes...
Nekünk úgy tanították, hogy Mihai Viteazul 1600-ban vonult be erre a területre. Persze ez nem jelent sokat, sok érdekes dolgot tanítottak még.
vitya.
Megjegyzés küldése