A varázslatos Székelyföld

Terveztem ebben az évben pár napot Erdélyben, főleg a Sóvidéken és Székelyföldön eltölteni, de most úgy tűnik, nem fog összejönni. Addig is, míg ez nem valósulhat meg, itt egy virtuális utazás, egy szétszedett pps file felhasználásával, köszönöm akitől kaptam, és annak is aki a fotókat "felrakta". Így talán kicsit több is lett, mint egy virtuális utazás , a varázslatos Székelyföldön...

Székelyföld Románia közepén fekszik. Három megyéből áll: Marosból, Hargitából és Kovásznából.

A három megye területe 17 063 négyzetkilométer, lakossága 1 128 200 fő. Az itt lakók 80%-a beszél magyarul. Ők a székelyek. Székelyföld címerében a régi magyar hitvilág két fő szimbóluma szerepel, a Nap és a Hold.

Székelyföldet büszke nép lakja, amely több, mint ezer éven át megőrizte identitását

Az idősek átadták…

…a fiataloknak:

„A víz szalad,

De a kő marad.”

Így vándorolt a tudás nemzedékről…

…nemzedékre.

Máig megmaradtak annak, aminek Isten teremtette őket,

mert tudják, hogy a világ szebb velük, mint nélkülük.

Sok mindent meg kell védeniük:

Először is a hitüket, amely mindig segített nekik, hogy megmaradjanak.

Ők a nyugati kereszténység keleti védői.

Aztán a földet, amelyet Isten rájuk bízott:

Tusnádfürdőt,

és Szovátát.

A Békás-szorost

és a Gyimesi-szorost.

A tiszta folyókat

és a tiszta levegőt.

A falvakat, mintVarasfenes

vagy Gyimesbükk

és a városokat.

A nagyszülők kapuit,

amelyek a hagyományokat rejtik,

megőrzik a múlt értékeit,

és meleg otthont adnak…

…akkor is, ha kint hideg van.

Az őrzők vigyáznak a strázsán,

mindenki megharcolja a maga harcát,

miközben Székelyföld féltékenyen őrzi titkait.

A világgazdaság működéséről...

Így működik a VILÁGGAZDASÁG :))

A hagyományos (konzervatív) gazdaság:
Van két tehened.Az egyiket eladod, és az árából veszel egy bikát. Az állatállományod gyarapodik, a jövedelméből nyugdíjba mész.

Indiai gazdaság:
Van két tehened. Szentként tiszteled őket. Éhenhalsz.

Izraeli gazdaság:
Egyetlen tehened sincs. Bejelented, hogy igényt tartasz az indiai tehenekre. Felszólítod a világot, hogy nyújtson segítséget: az USA pénzt adjon, Kína katonailag segítsen, Nagy-Britannia adjon harci gépeket, Olaszország ipari berendezéseket, Németország technológiát, Franciaország tengeralattjárókat, Svájc nyújtson kedvezményes hiteleket, Oroszország szállítson gyógyszert, Japán pedig gyártósorokat - mindezt ingyen, kárpótlásként a történelem során elszenvedett üldöztetésekért. A kapott támogatásokból megveszed az indiai teheneket, majd deklarálod, hogy a világ kizsákmányol és gyűlöl téged.

Amerikai gazdaság:
Van két tehened. Az egyiket eladod, a másikat pedig arra kényszeríted, hogy 4 tehén helyett tejeljen. Megdöbbensz, amikor a tehén váratlanul elpusztul. Az esetet ráfogod egy olyan országra, amelyiknek van tehene, és azokat természetes körülmények között tartja. Bejelented, hogy az ország veszélyt jelent az emberiségre. A világ megvédése érdekében megtámadod az illető országot és elkobzod a teheneit.

Francia gazdaság:
Van két tehened. Sztrájkolsz, mert három tehenet akarsz.

Német gazdaság:
Van két tehened. Továbbfejleszted őket, így 100 évig élnek, havonta csak egyszer esznek és megfejik önmagukat.

Angol gazdaság:
Van két tehened. Mindkettő kerge.

Olasz gazdaság:
Van két tehened, csak nem tudod, hogy hol vannak. Elmész sziesztázni.

Svájci gazdaság:
Van 5000 tehened, de egyik sem a tied. Másokkal fizettetsz a megőrzésükért.

Japán gazdaság:
Van két tehened. Átalakítod őket, így az eredeti méret 1/10-ére csökkennek és hússzor
több tejet adnak, mint a normál méretű tehenek. Ezután cuki kis rajzfilmfigurákat készítesz róluk, és Cowkimon néven, az egész világon árusítod őket.

Orosz gazdaság:
Van két tehened. Megszámolod őket, és azt tapasztalod, hogy öten vannak. Újra megszámolod, ekkor 72 tehén az eredmény. Megint megszámolod, most 17 tehenet találsz. Feladod és kinyitsz egy újabb üveg vodkát.

Nigériai gazdaság:
Van két tehened. Az egyiket megeszed, majd bejelented, hogy ellopták. A rendőrség megkezdi a nyomozást, és 100 km sugarú körön belül mindenkit letartóztat. Addig kínozza őket, amíg valaki be nem ismeri, hogy ő lopta el a tehenet. A rendőrség büntetésül minden letartóztatott személytől elkoboz 1-1 tehenet. Így most te visszakaptad a tehenedet, a rendőrségnek pedig van egy új tehénfarmja.

Magyar gazdaság:
Van az államnak két tehene. A felelős vezető a tejet hazaviszi, majd bebizonyítja, hogy a teheneket privatizálni kell, hiszen az üzletág ráfizetéses. Elhatározzák a tehenek jelképes összegért történő eladását, majd meghirdetik a helyi újságban, amely egy példányos és csak a vezetőnek jár. A vezető megpályázza a marhatendert, és csodák csodája: meg is nyeri! Rögtön tart egy sajtótájékoztatót, hogy részéről mekkora áldozat a vállára venni ezt a két gyengén működő tehenet. Ezután politikai pályára lép, és ilyen módon az eredeti két tehénnel maga köré gyűjt még egy csomó marhát......

:))) - :DDD - :OOO

(ezt a reggeli szösszenetet G.Csabitól kaptam, ezúton is köszönöm Neki)

A szökőnapon...

Ma az éppen aktuális, egyébként Mátyás nap lenne..., de nem, ma a négyévenként éppen aktuális Szökőnap van, és én nem ismerek senkit, akinek a keresztségben ezt a nevet adták volna. De attól még, hívhatnak bárkit Szökőnap - nak ....

Jégtörő Mátyás napja - a mondás szerint, ha jeget nem talál, hát csinál - és erre tessék, 16.7 °C a hőmérséklet, ezerrel napsütés, meg ilyen madárcsittegések is ,a télvégi tavaszban. Gyönyörű kiránduló idő van, utazni kéne (menni kéne, menni kéne, me-nni kéne...), mondjuk a Balatonra kicsit körülnézni a nyaraló környékén, meg csak úgy egyébként is... menni, menni.

De nem, most nem utazás, meg körbenézős - kirándulós - andalgós Balatonparti sétálós, napfénybe hunyorgós vasárnap - most munka van, egész hétvégén. Nem is házkörnyéki, metszős, gereblyézős munka van, nem, annál sokkal fennköltebb, munkahelyi munka van.
És biztos szerettem volna idetenni egy most készített fotót arról a helyről ahol ezt a hétvégét töltöm, de az összes elem lemerült, így ha ló nincs, jó a szamár is alapon, egy archív fotó is elmegy. Íme itt ez a hely - Bátaapáti / Tolna megye:

A jelen helyzet azért annyival más, hogy a fákon még nincs levél, meg a fű télizöld (sáros sárgás - zöldes - barnás) színben pompázik, már amennyire pompázatos ilyenkortájt. Egyébiránt nagyon nyugalmas munka folyik, az alagutak nagygenerálozása folyik napok óta. Ez tök jó, csak ólomlábat kapott az idő... Azért előbb -vagy inkább innen nézve - utóbb, este hat lesz és "fájront" :)

Tehát summázva a jelen helyzetet:

1. ez a szép hétvége elment
   
2. egyel rövidült megint
   
3. vagyis nem rövidült, mert szökőnap van
   
4. ergo: nem kell nyavajogni, mert nem veszett el semmi
   
5. (csak ez a szép verőfényes vasárnap)
   
6. és kerestem némi pénzt is
   
7. amit majd legközelebb - ha ilyen szép hétvége lesz, és éppen nem dolgozom - bepótolandó a mai napon elmaradt balatoni kiruccanást, jól elkölthetünk arra a Balaton felé.
   
8. akkor meg jó, hogy ilyen optimistán látom a helyzetet..... jáhúúúúú....

.....mert ma 2008. február 24. Szökő napja van.

A globális felmelegedésről...

Ismét kaptam egy levélben kedves ajándékként képeket. Meg kell osztanom veletek, bár kissé morbidnak tűnnek, de annál sokkal mélyrehatóbb dolgokat boncolgathatunk a témában.

Világszerte nagy problémát okoz a globális felmelegedés ugye? Érezzük a hatását szinte mindenen, és sokan - sokfélét tesznek ellene. Mindenféle trükköket be akarnak vetni, hogy megállítsuk, bár szerintem erre kevés az esély, túlságosan modern lett már a világ, nehéz lesz lemondani arról a sok jóról, ami visz minket a "végítélet" felé. Szerintem a dinók is valami ilyesmi miatt haltak ki akkortájt, bár lehet, hogy csak sokan lettek. Hát igen sokan mindent megtennének azért, hogy legalább lelassuljon a folyamat. Sokan meg semmit nem tesznek ennek érdekében.... :(((

Javaslom ezeket a pillanatokat már ne várjuk meg:

mementó... szerencse fel!

"Tizenegy bányász vesztette életét a Mecseki Szénbányák Vasas bányaüzemében 1986. február 19-én. Négy embert mentettek ki élve, három ember holttestét a fejtésomlás után nem sokkal a felszínre hozták, a többiekét napokkal később.

A Magyar Hírlap a címoldalon számolt be helyszíni jelentésében a szerencsétlenségről:

„Tegnap délután kettőkor a szokásos napi eligazításra gyülekeztek az emberek a vasasi bányaüzemben. Nagy Attila munkavezető nem cifrázta a szót. Reggelig ő is a mentésen dolgozott, mire útnak indította a délutános csapatot, csupán két órát aludt. A bányászok hang nélkül igazították a szerelést, csak személyi bilétáik koppantak a fémdobozban.”

/Index/

Ezt a hírt olvastam tegnap estefelé, miután felhívta rá lokálpatrióta unokaöcsénk a figyelmem, (főleg a cikkhez írt kommentek miatt).

Vannak az életben olyanok amire nem szívesen emlékezem, ez ilyen, azóta is bennem van, szörnyű napok voltak...

1986. február 18. délutánja a vasasi üzem - a szénportól is fekete - krónikájába gyászbetűkkel került be. Az alig egy hónapja megkezdett fejtés omlott össze, nagyon hosszú, majd 50m-es szakaszán.... borzalom ilyeneket leírni, de ez a tény. Előző héten jártam benne, láttam én is, beszéltem akkor még Velük...

22 év távlatából felidézni egy ilyen tragikus eseményt nem jó, főleg úgy, hogy a cikk írója a pontos dátumot sem tudja. Miért van erre szükség akkor? Azért, hogy feltépje a régi emlékeket, a fájó sebeket? Úgyis eszembe jut ez mindig. Amikor a temetőbe megyek, az első sorból a bányában elhunytak emlékkövei néznek rám, ott vannak eltemetve egymás mellett, sorban azok a vasasiak, akik az évek során életüket adták a fekete gyémántért. Az utolsó ebben a sorban Laci bácsi, ő volt akkor a fejtési csapat vezetője ... családunk nagyon jó barátja, édesapám egykori közvetlen munkatársa.

Ez az 1986-os omlás volt üzemünk legnagyobb tragédiája, utána sokan megkérdőjelezték, hogy szükség van-e erre, szükség van-e arra, hogy 11 ember életét adja ezért a szénért?
Persze az élet és a termelés ment tovább, még 7 évig, aztán 1993-ban történt meg a tragédia lezárása, Vasasbányán befejeződött az 1782-ben megkezdett mélyműveléses bányászat...

Végül álljon itt a Bányászhimnusz, tizenegyüknek :

"Szerencse fel! Szerencse le!
Ilyen a bányász élete.
Váratlan vész rohanja meg,
Mint berctetőt a fergeteg.
Nem kincs után sóvárgok én,
Bányász kislányt óhajtok én.
Bányász kislányt óhajt szívem,
Ki szívében bányász legyen.
És hogyha majd a föld ölében
Végóránkat éljük,
Isten kezében életünk,
Ő meg segít reméljük.
S te kisleány ne bánkódjál!
Bányásznak halni szép halál!
Egekbe szállani fel, fel!
Szerencse fel! Szerencse fel!
Szerencse fel!"

A tanú (vagy) Nagy kő zuhan (?)

Néha találok egy - egy nekem teccős dolgot, ez most az...



...és, hogy miért? Mert:

1. Szeretem a Republic zenekar dolgait, olyan magyarosak, a zenéik, a gondolataik, meg úgy egyben van náluk minden...
2. Szeretem a magyar filmeket.
3. Szeretem Kállai Ferenc szinművészetét.

...és, hogy így együtt vannak itt ebben a klipben, az tök jó, így vasárnap délután. Jáhúúúúú....!

...mostanában...

Mostanában nem történik semmi,nincs itt az idő hogy valami történjen

Csendes a felszín, nyugtalan a mély,olyan távoli az ébredés...

...a negyedik éjszaka... kettőóranegyvenkilenc...

csúcsragadozó....

Szeretem a sasokat, fenséges, királyi jószágok, az erő s a hatalom megtestesítői. Előkelő helyet foglalnak el a madarak hierarchiájában. Csúcsragadozónak tartják, pedig csak ez a lap lett nekik kiosztva akkor... és azóta is jó a lapjárásuk. Majd minden kultúrában jelen voltak és vannak, mindig valami misztikum övezte őket, egyesek szentként, mások szinte Istenként tisztelték. Civilizációk tündöklésének és bukásának éles szemű tanúi voltak...
Kihalás fenyegeti , figyelni kell rájuk, a csúcsragadozót is védeni kell. Egyesek a hatalomvágyuktól elvakultan, tudatlanságukban őrültként, mások egyszerűen csak sportból írtják a fajtáját, megint mások csak "nemes egyszerűséggel" az életterét veszik el.

Most ezt a tollas majomvadászt találtam a National Geographic e havi nyomtatott számában, a cikk internetes kivonata: http://www.geographic.hu/ngm/0802/index.php?s=2&m=200802&t=ma
.....és a képgalériám róla, lehet csodálni:

A kifejlett példány magassága 1 méter, súlya a 6 kg-ot is eléri...

... ez egy tizenöt hetes szárnypróbálgató siheder...

...kétméteres szárnyfesztávolságával könnyedén suhan a 65 - 130 négyzetkilométer nagyságú vadászterületén...

A nap fotója...

Találtam egy teccős dolgot, hátukon egyik nagy kedvencem lemezborítóival.

Egy remekmű, hát.....lássátok..... és csodáljátok.

Oh yeah....

"Az első naptól sötétség és fény lett,
A második naptól szétvált a tűz és a víz,
A harmadik naptól forgatja a Napot és a Földet,
A negyedik naptól csillagokat látsz, ha felnézel az égre.
Oh yeah! Mondá az Úr, hogy : Oh yeah!
Az ötödik naptól az állatok sokasodni kezdtek,
A hatodik naptól a képére formált egy embert,
A hetedik naptól üldögél és azt hiszi, hogy kész van,
A nyolcadik naptól kiabál és üvölti, hogy: Oh yeah!"


Ó, jeee....
Most úgy vagyok, mint az Úr lehetett a nyolcadik napon. Nagyon nehezen viselem ezeket az éjjeli fentléteket, és még csak a második .... ráadásul az elsőn is csak kínkeservesen lett reggel. Ma este meg mintha leesett volna a hold az égről, csillagtalan és bibliai fekete lett minden. Fene se érti ezt... tipródós, hangulattalan és eléggé zaklatott lettem, mert (és) nem tudok nappal aludni ... változatlanul. Ezek pontosan azok a napok, amik nagyon rövidítik az életem. Sose fogom megszokni, mert nem is akarom, csak túlélem. Valahogy.

Az elmúló időről...

Az idő bennünk rejlik, velünk múlik, tőlünk függ. Rohan, ballag, megáll, eltűnik, csapkod, szárnyal, elfolyik s egyszer elfogy.
Tőlünk függ, irányítható, megállítható pillanatok sora.
Az idő múlását ezek a pillanatok rakják egymásra állóképek sokaságából.
Kép, film, apró jelenetekből, mozzanatokból összerakott megfogható - leírható, mérhető fizikai jelenség lesz, s egyszercsak állandósul, majd újra semmivé válik, miközben állandóan jelen van, és örökké megújul, csak mindig másnak ...

Mások, művészek, írók, gondolkodók ezt mondták az időről:

"De hol a cél? Mi a cél? Csak élni? Nap-nap után? Megélni ezt és amazt, múlttá változtatni a jelent, jelenné a jövőt, és baktatni, baktatni a napok hátán, amíg egyszer csak elfogynak és... és a semmi, vagy az Isten, vagy akármi, egy nagy fekete szivaccsal mindent letöröl, ami volt, s ami történt?" (Wass Albert)

"Az időben minden megmarad, de olyan színtelen lesz, mint azok a nagyon régi fényképek, melyeket még fémlemezre rögzítettek. A fény, az idő lemossa a lemezről a vonások éles és jellegzetes árnyalatait. Forgatni kell a képet, s a világítás bizonyos fénytörése szükséges hozzá, hogy a vak fémlemezen megismerjük azt, kinek arcvonásait egyszer magába szívta a tükörlap. Így halványodik el az időben minden emberi emlék. De egy napon fény hull valahonnan, s akkor megint látunk egy arcot." (Márai Sándor)

"Az idő (...) túl lassú azoknak, akik várnak, túl gyors azoknak, akik félnek, túl hosszú azoknak, akik gyászolnak, túl rövid azoknak, akik örvendnek. Ám azoknak, akik szeretnek, az idő nem számít." (Henry van Dyke)

"Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre."
"A múlt, jelen és jövő közti különbség illúzió csupán, még ha oly makacs is." (A.Einstein)

"Lassan ő az öregség. Az ember csak észreveszi, hogy nőnek a hegyek, egyre magosabbak lesznek, egyre hosszabb rajtuk az út, fölfele." (Wass Albert)

"Az ember élete két részből áll. Az elsőben reménylünk egy boldog jövőt, a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre." (Jókai Mór)

Méreg .... cseppenként....

Nem vagyok gazdasági, sem pénzügyi szakember, de lassan azzá kell válnom autodidakta módon. Tegnap este nekiültem az SZJA bevallásnak, egyszerű dolognak tűnt, de úgy elvette a kedvemet, hogy csak.......
Szembesülések:
1. a munkahelyi igazoláson nem a valós nyugdíj volt, persze évközben volt emelés, meg itd. , ergo az már nem volt jó, mert több lett, viszont adómentes elvileg, gyakorlatilag meg nem (pfüüü!)
2. semmilyen adójóváírásra nem vagyok jogosult ( mert luxuskörülmények között élek szerintük) és kedvezményezett lennék egy életbiztosításra, de most az sem vagyok. (bummm!)
3. Ebből pedig az lett, hogy fizetnem kell még (vagy xxxxx ezret) és most kivárom a májusi befizetési határidőt - ezáltal. ( na bummmm!)

... és akkor reggel vmelyik híradóban ilyet hallok:
a tegnapi napon a HUF erős mélyrepülésbe került, volt ahol 1€ -ért 266 - 268 Ft-ot is elkértek, magyarázata egyes pénzügyi elemzők szerint pedig az volt, hogy "EGYES BEFEKTETŐK" úgy gondolták, hogy itt az ideje egy kis pénzügyi manővernek, ráijeszteni valakire, és kivették a tőkét. A környező országokban viszont abszulúte nem volt ez érezhető. Baker itt élünk? Bármikor összeomolhatunk!? Tök jó, hogy velünk bárki, bármit, bármikor...... Egyébként is egyre nehezebb az élet, a fizetés pikk-pakk elúszik mire kifizetsz mindent, a középosztály meg határozottan, lassan elfogy, és erősen kezdünk megint "kitántorogni Amerikába"..... és akkor még ezek is .....

..... mennyivel egyszerűbb volt szittya magyarnak lenni .....

.... Lassan ölő méreggel kezelnek minket, cseppenként, intramusculárisan vagy vénásan, nem is tudom, de határozottan érzem....

Erdély kincsei - A tordai hasadék

Elek apó meséje szerint így keletkezett a hasadék:

"Szent László király csudálatos dolgairól regélek most, olvassátok, hallgassátok kegyeletes szívvel. Sem azelőtt, sem azóta nem volt a magyarnak királya, aki véle vetekedhetnék vitézségben. És tündökölt az ő lelkének tisztasága, nem volt azon egy mákszemnyi folt. Szent életéért szerette az Isten, s valahányszor nagy veszedelem fenyegette a kegyes szívű királyt és népeit: segedelmére küldé Isten az ő angyalait, s népeivel együtt csudálatos módon megmenekedék.
Egyetlenegyszer kényszerült megfutamodni a világhíres vitéz László király az ellenség elől, mert egymagára maradt, s amint körülnézett, látta, hogy hiábavaló nagy ereje, vitézsége: nem verhet le százakat egyedül. Érezte, hogy szüksége van rá még a magyarnak (a fűszál is feltámadt ellene), megsarkantyúzta hát kedves Szög paripáját, s nekivágtatott a tordai hegyeknek.
- Utána! Utána! - ordították a kunok, hogy ég-föld zúgott az ordításuktól.
Ha Lászlót kézre keríthetik, övék lesz a magyar föld: mind László után vetették hát magukat. Véres hab vert ki a paripáján, már-már utolérték a kunok. Még egy pillanat, s a magyarok aztán sirathatják Szent László királyt.
- Ó, Uram, segélj! - fohászkodott föl László, szemét az égre emelvén.
S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a tordai hegy: László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. A kunok döbbenve állottak meg a hasadék partján, tehetetlenül néztek erre-arra, hol kerülhetnének ismét László nyomába, de amerre néztek, nagy hosszúságban húzódott a hasadék, László meg csöndes, lassú léptekben mendegélt tovább, vissza az ő népéhez."

A valóságban a 3 km hosszú hasadék egy beszakadt barlang 200 m mélységű katlanja, több száz méter magas szirtekkel, mint a 764 m magas Patkós kő.

A történés ideje: 2007.augusztus 23.
A hasadékhoz gépkocsival eljutni, Torda felől , Mészkő (Cheia) falun keresztül tudsz, tájékozódni és térképpel felszerelkezni nagyon érdemes előtte, mert két út is vezet a falun át és tájékoztató - útiránymutató tábla sehol nincs. Az egyik út - Behajtani tilos! - táblával lezárva valamilyen okból és ránézésre ez a jobb, a másik amelyiken én is közlekedtem valami borzalom! Szinte méterenként hiányzik az aszfalt, félméter mély gödröket kell kerülgetni, még a mészkőmurvás szakaszokon is, szóval itt nagyon sok tennivalója akad annak, aki fejébe veszi, hogy közel EU-s szinvonalúvá teszi ezt a helyet. Pedig ez szintén az a szeglete a mi világunknak amit látni kell (Vándornak is!).

De nehogy feladd és megijedj! Kellő zötykölődés után egy parkoló fogad a dombtetőn, ajándékbolttal, ahol az Erdélyben jártunkban - keltünkben, egyébként mindenhol megkapható ajándéktárgyakat és képeslapokat megveheted. Pár méter séta után Te is kiülhetsz a fenti képen látható 'kilátóra' és csodálhatod az eléd táruló fennséges látványt.

Majd ha órák után elúnod a nézelődést, egy nagyon jó (aszfalttal vetekedő minőségű) köves úton le tudsz menni a hasadék aljához, és felfedezheted közelről is a szorost. Mi ezt akkor és ott kihagytuk a nagy kánikula és nem túrázáshoz készültségünk miatt, de bizonyosan felkeresem még ezt a csodát, és akkor majd belülről is felfedezem szépségeit.

És még pár fotó a kilátóból: