A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tipródás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tipródás. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 23., hétfő

orbánlevelekrőlhöz....

Szóval az én Útilapu(m), vagyis a blogom egyébként politikamentes blog (lenne). De / ha időnkínt egy - egy, mondjuk így finoman - postai küldemény - nem verné ki kurvára a biztosítékot nálam, akkor nem is írnék ilyenekről.

Most kell. Nagyon KELL. Mert....

Na ja, most épp Orbán levele, vagy kérdőíve, vagy miaszarnaknevezzem küldeménye. Mert az hagyján, hogy családom három tagjának elküldték. Szavazóképes állampolgárok vagyunk.
A kérdések feltevésének módja ( nawazze és én rájuk szavaztam - kínomban, persze - legutóbb). Hogy az első megközelítésben egyesek ezt így gondolják.... aztán mások pedig így. És akkor van alternatívaként a langyosvíz, hogy nem tudom, mert hülyevagyokhozzá, vagy nem akarom látni a problémát, mert az úgy könnyebb... Ikszeljek....

Hát én nem akarok ikszelni. És jó lenne, ha ezt most sokan elolvasnák. Mármint azt, hogy ÉN - a kisember, a köznép, aki munkavállaló, és aki egyben bányásznyugdíjas is (mert éppen 5435 bányászműszakot teljesített gyerekkorától mindenféle mecseki szén és uránbányákban) - és akinek, most meginogni látszik a nyugdíja, vagyis a jövőbe vetett anyagi gondtalanságának :) képe - nem akarok és nem is fogok ikszelni.
Mert írt nemrég ez a Miniszterelnök egy levelet a nyugdíjasoknak is -----> olvassatok csak róla ITT...
Ahol biztosan azt a választ kapta, tőlü(n)k - hogy persze, nem kell nekünk a korengedmény, lemondunk a pénzünkről, hogy fussa az EU bizottságis jóebédekre, menükre, a képviselő urak/hölgyek ellátására, meg erre a sok szar kérdésre, amit majd minden szavazóképesnek elküldünk a semmiről , a már eldöntött tényekről megkérdezendően. (2/3 - osan)

Valamit egyre inkább nem tudok, bár értek azért nagyon....

És akkor nem emlékeztem meg arról a fenomenális kormány(párti) elképzelésről, hogy minden szavazónak(!) - nem családnak - intézménynek - munkahelynek - elküldenénk kinyomtatásban Magyarország Új Alkotmányát.... 

.... nem, nem dühös vagyok. Valami más vagyok. Csalódott? Talán. De inkább belefásult. Vagy inkább leszarom - asszem...... (ami nem jó, de legalább megkönnyebbít bizonyos szitukat...)

2010. április 19., hétfő

Meditáció esőre (és gitárra)...

...avagy esőszámlálás - másképp.

Mert ez a hét is jó szarul indított - hétfővel és esővel.

No aztán egy blogon találtam egy jó dalt (időjárásos témában) jutubon, és ha már ott járkáltam - keresgéltem erre meg arra, és találtam egy jó Rícsét. Ezt itt ------->
 


/Azt kell mondjam, hogy egyik kedvenc bandám volt középiskolás koromban ez a Nagyferó féle Beatríce ( a Miklóska - Lugossy - Donászy felállással), meg ezek a dalok is. Mostanában csak ritkán és ilyen esőszámlálós délelőttökön - találok ilyen régi nosztalgikus nótákra. Jobb ezeket hallgatni, mint az esőcseppek koppanását számolni./

Kicsit igazságtalanok mostanság az égiek velem. Mert a hétvégi száraz, változékony (azaz napos - szeles - tavaszosos) időt, meg a szombat - vasárnapot a Tolna megyei dolgozómban voltam kénytelen tölteni. Még jó, hogy ott is tavasz van, csak ilyen kissé kötöttprogrammal - mint munka. Mert több hónapja arról szól a fáma, hogy létszámleépítés lesz - illetve van is. Meg a folyamatos munkavégzés helyett - 5 hétköznapi (igaz továbbra is 12 órázós) rendszerbe állunk át. Mikortól? Április 17 -től...... Az ember ilyenre nagyon tudja készíteni a lelkét, főképp azért mert 6 éve ilyen nonstopban dolgozós vagyok. De csak óvatosan szabad. És milyen jó! Természetesen, szerdán délután telefonilag értesítve - az utolsó éjjelesem helyett, be lettem rendelve szombat - vasárnap nappalosra. Minőségi csere volt, azt megmondom. Kicsit fröcsögtem is miatta mindenfelé, de jól lehűtött életem párja, egy - a mai Magyarországon sűrűn elhangzó rövid és egyben kérdő - kijelentő - felszólító mondattal......

Igazából ezek is elmúlanak, ezek az ilyen napok is, csak egyre jobban sajnálom őket. Mert az út érthető, felépített részére érve jó lenne kicsit élvezni az utazás adta örömöket is, nem csak öncélúan menni rajta..... Na ja, de akkor sosem meditálnék ilyesmiken. Léhaságokon, semmiségeken, ürességeken, feleslegességeken.

/ Közben az eső is abbahagyta - gondolom átmenetileg. Lehet fényképezni vizes tulipánokat :) /

2010. április 16., péntek

Választásaim / megyek az úton....

Ez egy levél (lesz), mert úgy könnyebb.....

Kedves Judit!

Egyszer régen, volt egy félreértett mondatom. És most a hétvégi népszavazás ( Mit kíván a Magyar Nemzet?) lecsengése után pár nappal eszembe jutottak a szavaid.....
Igen a rendszerváltást a galambban gondoltam én is. Szimpatikus programmal, hozzám igen közel álló gondolkodásmóddal. Erre lett egy virág (tulipán vagy mifasz...). A mai napig a sértődöttek kormányának nevezem őket. Eladták a magyar földet, valakinek - valamiért. Kárpótlási jegyre. Erdőket, mezőket, vizeket tán még az eget is. Sőt a föld mélyét is. '92 végén nagyon bíztam, sok munkatársammal egy lehetőségben, egy magánvállalkozás ígéretében, egy nagy durranásban. Igen, a végkielégítésünkből megvettük volna Vasasbányát, és csináltuk volna tovább, folytattunk volna egy 200 éve elkezdett szakmát - művelést - a fekete kenyeret.... Aztán '93 februárban a sok lobbi ellenére a pofánkba dörgölte az akkori hatalom: "a komlói szén - gondoskodunk róla - mindig 1 Ft-al olcsóbb lesz, mint a tiétek"...... V.E. általam nagyrabecsült üzemvezetőnk (Ernőbá) akkor, abban a délutános műszakváltásban kiállt a 'falézba' a nép elé, és ezt mondta: Édes fiaim! Ez a hajó elsüllyedt, meneküljetek. Mi - én, mindenben segítünk! (ez a szocialista duma a rendszerváltás hajnalán hangzott el). Menekültünk, mi patkányok.... ki ide, ki oda, ki sehová. 
Aztán  évekkel később bevallott tény lett. Akkoriban Komló MDF fellegvár volt, és Pécs (Vasas)? Erősen FIDESZ volt talán? (vagy tán még szoci - posztkomcsi, a szó pejoratív és bunkó értelmében???) .....

Persze az idő haladt, következett egy új választás ahol az MSZP és Horn lett a nyerő és Pécs? Vazze Fideszes volt - talán? Persze én akkor már egy másik posztkomcsi helyen, az uránbányában éltem a bizonytalanságot.... Megéltük jó BokrosLajos csomagját. Kemény volt az, akkor nagyon kemény. Jól kereső sugárbányászként minden szociális támogatástól megvonva neveltem - neveltük a két gyermekünket. Akik mintha egy se lett volna - számítottak. És amikor már túléltük BLCs-t.... a barom nép ismét másfelé fordult. A szívére, az érzelmeire hallgatott talán? L.....t!  Azt mondanom sem kell. hogy FIDESZ - ék az uránbánya bezárását eldöntött tényként kezelték, és végrehajtatták velünk. Mert gazdaságtalanok voltunk. Sajnos akkoriban az urán világpiaci ára lent volt, mi pedig silány minőséget - drágán állítottunk elő :) De, nem telt el két év és az ár a csillagokba emelkedett, mert jó gazdasági szakembereink voltak mindig.  Tudtak előrenézve számolni.

Arról a négy évről nem szívesen beszélek. Hittem a szabadmadárban még mindig. Aztán egyszercsak ez a madár megdöglött. Kaptam pár narancsot. És újabb kihívás elé lettem állítva egy néma és szép völgyben. Talán naivan azt gondoltam, ez most politikamentes övezet, mert erre szükség van. Az atomszemetünket nekünk kell elrakni, és ez jó hely lesz neki. És egyszercsak találkoztam személyesen - ott egy nagy(madár)emberrel. Aki hozott magával egy olyan embert, aki nagynak, sőt "Illésnek" gondolta magát..... Abból a brancsból az őrezred parancsnoka és tagjai voltak azok, akik értek valamit. Sokat az én szememben, mert emberek voltak, velünk emberekkel. 
És most egy fordított helyzetben, fordítva választottam. Nem a szívemre, nem az eszemre és nem az érzelmeimre hallgatva. Hanem? Csak úgy? Igen - csak úgy! Ennyi erővel otthon is maradhattam volna, de inkább kívántam mínusz egyet adni a Múmiának! Mert nem volt egy igazi, én is kényszerválasztottam, egy kevésbé jobbra..... És ennek most inni fogom a levét, azt nagyon tudom.

Hát ennyit szerettem volna közölni veled. Mert én itt vagyok minden nap, ebben a Kárpát - medencében. Nem fogtam meg az Árpádsávos lobogót, és nem mentem el a Nohab húzta vonattal az utolsó MAGYAR bakterházig a Keleti - Kárpátokba. És nem hittem el a GyF féle milliárdosok szocialista ígéreteit, és nem hallottam meg, még az új idők szavait, talán csak elment mellettem, és azért. Ezt sajnálom.....

Én megyek egy úton, a saját utamon. Én választom meg, hogy kivel - kikkel. Ez az én demokráciám. Akinek tetszik ez - velem jön, aki tetszik nekem - velem jöhet. Igen, igazad van. Borzasztóan egoista és önző vagyok.

Pécs, 2010. április 16.                      Baráti üdvözlettel: SJ.

P.S. Ezt a postot eltűnős téntával írtam :)

2009. június 20., szombat

Talán ha a....


...majd / és a fekete - fehérpöttyös - kék - sárgasávos, vörösre (piros?) vált???? A mai - hirtelen szeptember lett - borultságában. Talán?!

/fotók: s@so_20090620/

2009. március 26., csütörtök

Tavaszpillanat(j)aim...

...avagy a kényszervirágoztatásról.

Második hete tartó, tarka összevisszaságban bonyolódó éjjeles hadjáratomban villanásokra vagyok úgymond "ténylegesen" otthon. Leginkább ilyen lebegő állapotban, alvásdarabok és munkázóba jövet - menet között, valami tompa fejfájás és a "majd elintézem - megcsinálom" dolgokkal felvértezve. Hosszú távon bizton mondom kibukna a majom... Aztán meglehet, hogy ez lesz a trendi. Meglehet, hogy az éppen megkezdett (4:2 a félidőben), és második félidő első perceiben tartó ügymenetből ez lesz. Meglehet...
Addig is ezekben a tavaszpillanatokban, amikor még a természet sem tudja eldönteni, hogy mit akar (nem ám nagyjaink) keresni kell a szépeket. A kibíráshoz. Az én kis szépségeimet.


Egy kis tavaszt varázsolni ezekben az össze - vissza időkben. Régi szokás ez nálunk, gyümölcsfa ága a vázában - metszés után. Megmutatni a tavasznak (is), hogy miről van szó. Lássátok feleim - erről....

2009. február 27., péntek

Hó sár virág...

Nagyon - nagy szükség volt a tegnapelőtt-előtti (Mátyás napi) havazásra, itt nálunk leesett vagy 15 - 20cm. Szép, gyúrható, lapátolható anyag volt :)
Aztán ha már így leesett, jól megbénította a 6-os úton sok helyütt a közlekedést. Mert annak a rengeteg, brutális kamionnak jönni - menni kell ott. Ha kell - ha nem. Na és a hókotrók? Azok meg tolták volna, de nem tolták, mert jobb dolog a lejtők alján beszélgetni a pécsváradi strandnál és az óbányai elágazásnál reggel 05:10 -kor, közte meg a Mecsek ugye? Aztán mire igazán nagy lett a hó és havaslatyak, már nem is tudták a sok keresztben állástól. Gondolták, hogy eddig is megoldották az autósok, no és a Tűzoltóság, majd most is megoldják. Hát ennyit a nagyszerű BS-AXIS - ról, a Közútkezelőről, és nagyon remélem a télről...


Na aztán tegnapra a nagyja eltűnt, bent a városban (EKF - Pécs) már csak hírmondóban - foltok, a Mecseken még úgy - ahogy. Az énudvaromban meg jó sok kupacokban áll, és gusztustalanul olvad a piszkoshó, amit nagyon - nagyon útálok. Amiből először sár lesz, és ha nem lenne, Tücsök kutyának köszönhetően akkor is jó sok lesz, mert rengeteg fontos rohangászni valója van a kis bestéjének.
De. A hóesés előtt előbújt pár kis virágom. Az a hó meg jól betakarta. Most pedig ez a kellemes tavaszi esős - napsütés újra előhozta. Jó hírek hozója ez a kis csenevész virág. Mert az. Csenevész kis semmike, meg zöld is. De olyan jó látni.... olyan nagyon jó...

2008. november 9., vasárnap

Katartikum (ban)...

na és ez lett belőle (m)...

Húúúú... de rámdőlt...

... ez a nappali szürkeség, ami mindjárt átmegy estbe - éjszakába.
Úgyis - mondhatnám fostalicska...
... de, inkább nem mondom (leírom) - elviselem...
...vazze! mindjárt megyek dolgozni...
...na az is felér egy fostalicskával.
Hát.

2008. június 8., vasárnap

Medárd napra...

...avagy ismét esik.
Igen - igen. Napok óta többé - kevésbé, de állandóan esik. Volt kiseső, meg hatalmas is, meg jégeső is egyik este, és tegnapelőtt akkora felhőszakadásba rohantam a bonyhádi tetőn, hogy majd lemosott az útról - szóval tökjó volt - ehhh. Mondjuk szükség volt már rá /mármint az esőre /, de most már abbahagyhatná kicsit. A virágok, füvek - fák észhez tértek a koránjött nagy kánikula után, meg azért a földek is eléggé sárosak már, nekem meg ez a sok eső jól elvette a kedvemet mindentől, mert útálom ezt a borult, meg semmitsetudokkinttenni időjárást. Jó, eleddig eltűrtem, mert éppen dolgozóba jártam, ott meg aztán tökmindegy /és legalább jó sáros lett I.Z. úr cipője :) /, de ma már aztán....
No és persze ma éppen MEDÁRD napja is vagyon...
"A néphit szerint, ha Medárdkor esik, 40 napig esni fog, Ha Medárd száraz, 40 napos szárazság várható, de ez ellen tenni is lehet, mivel Medárd esővarázsló nap is. E jelenségnek természettudományos okai vannak. Júniusra a szárazföld belső területei már jól fölmelegednek, a meleg levegő fölszáll, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat. Ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk."
Na szóval itt nem kellett kakast fürdetni ahoz, hogy megnyíljon az ég, reggel még úgy- ahogy borulgatott, meg derülgetett, aztán egyszercsak bevakolódott az ég a Hármas - hegy felett, dörrent egy párat, és hurrá máris esett. Ezért aztán nem is félek attól, hogy ma a vízszellem áldozatává válok, mert max a kerti kistavam mellett fogok elsétálni.... Mondjuk szokatlan dolog egy ilyen vasárnap nekem, mert nem igazán volt részem ilyen láblógatós fajtában mostanában. Mert vagy dolgoztam a munkázómban, vagy "föstöttem", vagy költöztettem, vagy mindenfélét egyszerre. Szóval ilyen aktív pihenéseket adtam elő.... (jó hülye egy szókapcsolat....)
Akkor megpróbálok ma a nap hátralévő részében valami passzív pihenésféléket tenni:
Lehet hogy van Forma-1 futam? Van biza, most néztem utána, Montreálban lesz a verseny és "esik szét az aszfalt a kanyarokban", na hálistennek ott is, nem csak nálunk a közutakon... Akkor lehet, hogy jó kis törős verseny lesz.
No meg aztán elkezdődött ez a foci EB is, egy - két meccset biztos megnézek majd, mert azért itt lehet látni komoly labdarúgást is. És szurkolok majd a horvátoknak a jószomszédi viszony miatt, meg talán a cseheknek is, mert négyéve nekik szurkoltam erősen, csak hát vmi történt velük...
És majd lehet, hogy a németek nyerik meg a tornát, vagy valaki más...
Ismeritek ezt az angol mondást biztos: A focit huszonkét ember játssza és a végén mindig a németek nyernek.... :))

2008. március 30., vasárnap

Az elvett órában...

...most amikor el fog tűnni ez a vitatott óra, jegyzem ezeket. Az, hogy ebben a pillanatban kettő helyett három lett most nem baj, mert úgyis tipródós ez a mostani ötödik... Most egész jól jött. Majd visszaadják. Vissza? Biztosan?
Így az eljövendő hajnal belátható közelségbe került, egy új reményt ébreszt. Nyári időszámítás a neve.
Nagyon hamar megreggeledik ma.
Kíváncsian várom, hogy a rigók átállították-e az órájukat?
És szintén kíváncsi leszek arra, hogy a váltóműszakom átállította-e? Mert tegnap este aranyos voltam hozzájuk, és figyelmeztettem őket rá, persze teljesen önző módon, kizárólag a saját érdekeim miatt.
Most az imént elvettek tőlem egy teljes órát, aminek mára semmi jelentősége nincs, és mégis megteszik velünk. Megszokásból. Rutinból. "Odatartozásból". Túl sok kezd lenni már ez a megszokás. Ideje lenni váltani, néha gondolkodni az értelmeken is... nyári időszámítás? Igen nyári időszámítás, ahol nincs 2:00 !? Most nézem. Hisz ez jó, mert benne van a nyár ígérete! Ismét rövidült, most egy hangyányival többel...

2008. február 15., péntek

...mostanában...

Mostanában nem történik semmi,nincs itt az idő hogy valami történjen
Csendes a felszín, nyugtalan a mély,olyan távoli az ébredés...
...a negyedik éjszaka... kettőóranegyvenkilenc...

2008. február 13., szerda

Oh yeah....

"Az első naptól sötétség és fény lett,
A második naptól szétvált a tűz és a víz,
A harmadik naptól forgatja a Napot és a Földet,
A negyedik naptól csillagokat látsz, ha felnézel az égre.
Oh yeah! Mondá az Úr, hogy : Oh yeah!
Az ötödik naptól az állatok sokasodni kezdtek,
A hatodik naptól a képére formált egy embert,
A hetedik naptól üldögél és azt hiszi, hogy kész van,
A nyolcadik naptól kiabál és üvölti, hogy: Oh yeah!"


Ó, jeee....
Most úgy vagyok, mint az Úr lehetett a nyolcadik napon. Nagyon nehezen viselem ezeket az éjjeli fentléteket, és még csak a második .... ráadásul az elsőn is csak kínkeservesen lett reggel. Ma este meg mintha leesett volna a hold az égről, csillagtalan és bibliai fekete lett minden. Fene se érti ezt... tipródós, hangulattalan és eléggé zaklatott lettem, mert (és) nem tudok nappal aludni ... változatlanul. Ezek pontosan azok a napok, amik nagyon rövidítik az életem. Sose fogom megszokni, mert nem is akarom, csak túlélem. Valahogy.