2008. augusztus 29., péntek

Mohács -482 év...


1526. augusztus 29.
Mohács - sokunknak azonnal a történelemből tanult csatavesztés, a nemzet nagy gyászának kezdete jut eszébe róla, amikor egy ország 150 évre elvesztette magát....
A törökök elleni küzdelem mindössze másfél óráig tartott, de másfél évszázados szenvedést indított el, s többszáz évre kirekesztette Magyarországot az európai fejlődésből.

"Mohácson meleg volt..." 1526. augusztus 29 -én.

A múlt évben kellemes tavaszi időben - április 30-án - jártam a mohácsi / sátorhelyi emlékparkban. Itt.

"Szokatlan dolog egy vesztett csata helyén emlékparkot létesíteni, de ez a tragédia jelképi értékűvé vált, s az egyik legmaradandóbb nyomot hagyta történelmi emlékezetünkben."


Most - 482 év távlatából gondolok erre a gyászos napra. Emlékezem a dicső- és fájó múltra.


2008. augusztus 22., péntek

Erdély kincsei - Ma egy éve Szovátán...

Igen, itt jártam 366 napja, egy éve, 2007.augusztus 22-én.

Szovátafürdőn.

Ugyanilyen nagy kánikulai nap volt ott akkor, mint ma itthon.
Érdekes egybeesés... Ezért is jutott eszembe, meg másért is. Leginkább...

Csodaszép kis szeglete a világnak. Vigyáznak rá, megbecsülik. Tudják - mekkora kincs.
Rendezett, tiszta, vendégvárós...

...és nagyon magyar.

A Medve - tóban természetesen nagyon jól esett a fürdőzés.
Annak ellenére, hogy másképp sós mint az én Adriám, és viszonylag melegvízűbb is.
Nagyszerű dolog volt, hogy eljutottam oda, megismertem néhány nagyszerű embert, forinttal fizettem Wass Albert könyvéért és a kürtőskalácsért, magyarul beszéltem - magyarokkal.
Otthon voltam, nagyon...

2008. augusztus 20., szerda

Rendületlenül...

A kenyér hangját hallom én,
Az apám szavát vallom én.
Bárki vessen követ rám:
Ez itt az én hazám.

A mezők útját járom én,
A gyárak súlyát hordom én.
Bárki vessen követ rám:
Ez itt az én hazám.

Széles a Föld, magas az ég,
Mérföldes csizma sem elég.
De egy csepp föld vár mindig rám:
Ez itt az én hazám.

Az utcák ívfény gyöngysorát,
A mezők szorgos illatát,
A jövő szabad, szép szavát
Jelented, ó, hazám.

Széles a Föld, magas az ég,
Mérföldes csizma sem elég.
De egy csepp föld vár mindig rám:
Ez itt az én hazám.

A múltam bölcső-melegét,
A létem ezer fűszerét,
A vigaszt a száz kudarc után
Te nyújtod, ó, hazám.

Hitem a szerény büszkeség,
Békétlen, békés nemzedék,
Múlt, jelen, s jövő szól hozzám:
Ez itt az én hazám,
Ez itt az én hazám.
/Máté Péter - Hazám/

2008. augusztus 17., vasárnap

A nagy előadás az égen - délidőben...

Délidőben gyönyörűséges cyrusok támadták meg az égi szinpadot.

Fátyoltáncot adtak elő, a szikrázó napsütés adta hozzá a háttérzenét. Csodás dolog volt látni.


...The Great Gig in The Sky...

2008. augusztus 16., szombat

A rainbow of mine...

Ebben a nagy nyaralás utáni "megkezdtem a munkát" hurráhangulatomban, a héten a legszebb, mondhatni legjobb dolog ez volt, amit itt láttam / kaptam... Igen, itt a munkázómban.
Ma reggelre kissé megszelesedett és némileg lehűlt. Az időjárás. Szombat is van. Munkanapom is (lassan azért lejár). No és ami jó volt, az, hogy kaptam kora délelőtt egy szivárványt. Ezt itt a képen. Ide / Oda? Ez lett az Egy szivárványom... Bizony...

2008. augusztus 15., péntek

Beszarás ez az idő...

...én meg három hete itthon. Nem ám az én Adriámon. Vagy a Balatonon.
Nem - itthon.
Nem. Lószart!!!!! /eredetileg egyszavas, vagy félsoros lenne ez itt.../
SŐT!
Nem is lószart. Inkább. Itthon.
SŐT! Még tovább mondom... a héten a Bátaapáti munkahelyemen. Ja.
Öt napja. Reggel félhattólestehatig.És nappal kb. 32 - 35 °C van, reggel hatkor meg 18....
És átépítünk. Igen. A többiről meg inkább semmit...
Én meg a jó nagy kedvvel... na ezért az egyik beszarás....
És akkor ma műszak végén - a késődélutáni (estehatos) forróságban battyogok az én Vitya barátommal kifelé a munkázóból (hogy elmenjünk az otthonaink felé) és úgy olyan viharelőtti csend vagy mittudoménmilyen volt. Inkább perzselő délutáni (egyébként a tengerparton imádom idő). Vagy / Talán leginkább hidegsörkívános. Na jó.... mondom neki: - Te Kistáska!Nagyon jól kibírnám valami víznél idő van most.... és akkor azt mondja nekem ez a Vitya: - Te Sasó! Olyan idő van, hogy kalapot lehet rá akasztani!
Na ez volt aztán az igazi... a főbeszarás. Merthogy kánikula van, az tökjó. És akkor még ez a kalap is hozzá?
Jó szerencsét nektek is!

2008. augusztus 10., vasárnap

Ajándék - és némi időutazás...

Bizony nagyon jó dolog ajándékot kapni ( na jó, adni is...).
Tegnap estefelé szűk családi körben ünnepeltünk kicsit, unokaöcsike és én szülinapot. Egy nap és 40 év kor van köztünk.
Aztán ahogy ilyenkor szokás, kaptam szép ajándékokat. Amiknek aztán igen nagyon örültem. Egyik a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány közreműködésével készült könyv, Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. században címmel - a pécsi, pécskörnyéki bányákról és munkáskolóniákról szóló igazi hely- és ipartörténeti kiadvány sok tervrajzzal, fényképpel.
A másik aminek méginkább nagyon örültem, az két régi képeslap lakóhelyemről - Vasasról. Mert régen készültek ilyenek is, falukról képeslapok. És nagyon nagyszerű, hogy én most ezeket megkaptam további megőrzésre. Gyorsan archiváltam is őket. Íme:


A kisképeken levő épületek kinézetre - környezetre átalakultak, de megvannak a mai napig (még), a bányánál pedig (nekem nagyon is) hiányzik az aknatorony.... .
Támadt is egy gondolatom nyomban... az, hogy miből - mi lett. Igen érdekes téma...

Közben a bejegyzés folytatása, így esteledve......
Nos, délután kicsit bringáztam a faluban és persze felkerestem a régi képeslapokon látható épületeket, helyeket. Megpróbáltam az akkori fotós helyére beállva, újra lefotózni a jelent. Többé - kevésbé sikerült is. Ízelítőül egy kép:



A teljes munkám eredménye pedig a fotóblogban, íme: http://www.photoblog.com/saso63/2008/08/10/mlt-s-jelen--past-and-present-.html

2008. augusztus 7., csütörtök

Razglednica - Képek, hangfoszlányok...


"Alattunk a tenger,
szemben a nap zuhan.
Nyeljük a csíkokat
és a világ pajkos szellőként suhan.

Tékozló angyal a magasban,
böffent nincs baj, nincs haragban senkivel.
E-dúrban zúgják a fákon a kabócák,
hogy láss csodát, láss ezer csodát,
láss ezer csodát."
Quimby- Autó egy szerpentinen - Quimby

2008. augusztus 6., szerda

Csak úgy (születésnapomra)....

Évente egyszer előfordul az életünkben, elkerülhetetlenül egy nap. Persze - ez a születésnapunk. Számontartja a korunk és akár foglalkozunk vele - akár nem, itt van velünk, és fejünkre olvassa: megint egy évvel öregebb lettél... Hát ez van. Nekem ez a 45. nyaram... és elmondom - örülök, hogy itt vagyok, hogy megértem - és bízom benne, párat még sikerül. Jó, ha nem is ugyanennyit, azért még huszonöt - harmincat jó lenne... És akkor a főkedvencem egy igen jó dala, tőlem - nekem, születésnapi köszöntés gyanánt. "Születni kell, minden nappal újra...."



Ég és föld között - Republic

2008. augusztus 2., szombat

Razglednica - A Pasman "Janus arca"...

... a számomra oly kedves Pasman csatorna két arca,
ezt a másikat azért kihagytam volna szívesen...

/fotók: sasó - Sv. Petar na Moru 2008. július/