2008. február 8., péntek

Méreg .... cseppenként....

Nem vagyok gazdasági, sem pénzügyi szakember, de lassan azzá kell válnom autodidakta módon. Tegnap este nekiültem az SZJA bevallásnak, egyszerű dolognak tűnt, de úgy elvette a kedvemet, hogy csak.......
Szembesülések:
1. a munkahelyi igazoláson nem a valós nyugdíj volt, persze évközben volt emelés, meg itd. , ergo az már nem volt jó, mert több lett, viszont adómentes elvileg, gyakorlatilag meg nem (pfüüü!)
2. semmilyen adójóváírásra nem vagyok jogosult ( mert luxuskörülmények között élek szerintük) és kedvezményezett lennék egy életbiztosításra, de most az sem vagyok. (bummm!)
3. Ebből pedig az lett, hogy fizetnem kell még (vagy xxxxx ezret) és most kivárom a májusi befizetési határidőt - ezáltal. ( na bummmm!)

... és akkor reggel vmelyik híradóban ilyet hallok:
a tegnapi napon a HUF erős mélyrepülésbe került, volt ahol 1€ -ért 266 - 268 Ft-ot is elkértek, magyarázata egyes pénzügyi elemzők szerint pedig az volt, hogy "EGYES BEFEKTETŐK" úgy gondolták, hogy itt az ideje egy kis pénzügyi manővernek, ráijeszteni valakire, és kivették a tőkét. A környező országokban viszont abszulúte nem volt ez érezhető. Baker itt élünk? Bármikor összeomolhatunk!? Tök jó, hogy velünk bárki, bármit, bármikor...... Egyébként is egyre nehezebb az élet, a fizetés pikk-pakk elúszik mire kifizetsz mindent, a középosztály meg határozottan, lassan elfogy, és erősen kezdünk megint "kitántorogni Amerikába"..... és akkor még ezek is .....

..... mennyivel egyszerűbb volt szittya magyarnak lenni .....

.... Lassan ölő méreggel kezelnek minket, cseppenként, intramusculárisan vagy vénásan, nem is tudom, de határozottan érzem....

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kedves Józsi!
Bár én már "régen" túl vagyok ezeken a "csúf" dolgokon, ahogy mondod "mérgeken" amelyek lassan(?)hatnak az emberre, de teljesen egyetértek veled. A mi generációnk is nagyon sok "csúf" sőt szörnyű időket élt át (a II. világháború borzalmait gyerekfejjel éltük át, utána jött az "építés"(?) korszaka, ezt ifjúként majd felnőttként dolgoztuk fel. De minden helyzetben a HIT erősítette lelkünket. Ezt a HIT-et táplálta viszonyunk a természethez! Józsi, Te is természetszerető ember vagy, a mindíg megújuló természet a legjobb példa. "Minden boru után jön a derű". Amikor szúkebb házadtáján "túl nézel" s megcsodálod pl. Erdély csodálatos bérceit, vagy fürdesz az Adria hüsítő hullámaiban (mi sajnos,vagy hála Istennek!) csak ide jutunk el) eszedbe jut bármelyik "méreg" is? Ugye nem? Józsi! Az ember legnagyobb kincse: az EGÉSZSÉG ! Ezt kell megóvni, "karbantartani"!Ehhez a legnagyobb segítséget a TERMÉSZET ad, csak okosan kell élni vele!Fent azt írtam, hogy természetszerető ember vagy - bár még nem találkoztunk "élőben" a SORS mégis összehozott minket - és mint ilyen ember, túl kell, hogy nézzél a "mérgeken"!A jövődet vezérelje a HIT, REMÉNY és a SZERETET ! Ezt kívánom neked szívből !

erdővidék írta...

Megfontolásra ajánlom "névtelen" szavait!
Bölcs gondolatok.
Üdv.vitya.

s@só írta...

Kedves "ÖREG" barátom! (itt névtelen)

Köszönöm igaz s szívből jövő szóid.
Igen, a méreg ellenanyagai: HIT, EGÉSZSÉG, TERMÉSZET, BARÁTSÁG, ELŐRELÁTÁS, MEGOLDÁSOK.....
Az élet erről szól, s jól kell kezelni, gazdálkodni vele, ha lehet.
" bércre hág, vagy völgybe száll..."
A bérceken túl mindig van még egy vagy még több bérc...ami vezérel minket az utjainkon, s ettől leszünk hasznosak, ezért érdemes...de néha kell füstölögni is. Nekem főleg, mert ilyen vagyok :)))))))
Köszönöm mégegyszer: S@só