Egy hold napraforgó, sárga virágtábla
az út mentén.
Beállnék a közepébe, Nox, napnyugta,
útnyugta, szünet.
Napraforgó segéd,
sosem találnám meg a tábla közepét.
Semminek nem találnám meg pontosan a közepét,
a semmi közepét – talán.
Szotyola, szotyola, száznyolcszor mondva,
Napra forgolódó holdraforgó,
fordított parabola arc-antenna, ég negatív.
/Faludi Ádám /
6 megjegyzés:
A napraforgó mindig tudja,hogy merre kell fordítania fejét...
Üdv.Phaedra
Nem is forgatja a fejét! Nem fordul semerre, csak néz a társaival egy sorban - mindig egyirányba, idétlenül és bambán. Látom mindig. Mert látom és dühös vagyok rájuk :))))))))))))))))))
Tudod?????
Most már tudom:)))Szegény napraforgók:)
Szegény napraforgók meg nagy ívben tesznek a dühömre.... mert tudják azt, hogy én szeretném, ha forgatnák a fejüket.Hát :))
Ha abból indulsz ki, hogy van közepe valaminek... azt meg is fogod találni. De!
Nem erről van szó.
A napraforgó ott van, mert a szotyi kell! Igaz? Nemcsak a magja miatt. Komoly ipari növény. Az Ember akarta, hogy legyen.
Nem a közepétől mérte a holdat! Soha! A szélétől. És addig tartott a parcella... amig volt hely! Mint az ember életének a Földön. 65-70-75 év!
Vágod???
Ne állj bele a napraforgó táblába soha, mert a tábla múlandó. Vetésforgó van! Az ember terve szerint!
A te életed és változik, de Te kezedben van a kormány!
Vágom hát Te Kistáska!
Szerinted miért írtam erről a napraforgóról, pont egy nyaralás riportsorozat után?
Hát a munkázás-dolgozás miatt, mert vetésforgó van! Észrevetted mennyire levirágzott már ez a tábla?
Hello, elmúlt megint vagy 10 nap azóta.....
Megjegyzés küldése