...némi átkapcsolással. Avagy az előző bejegyzés folytatása, képekben.
E világom útjának látnivalói, rohanó aszfaltcsíkon előre
és oldalvást kinézve.
------
A más(ik)világom útján kicsit kevesebb a látnivaló. Egyhangú a csőhatás. Időnként, mondhatni hangulatos megvilágításban, és a dolgok végére járva.
3 megjegyzés:
Névtelen
írta...
Annyira vágyom már én is a tavaszra...Egy pillanatra azt hittem, Pécs környékén már így virágoznak a fák, de aztán láttam, hogy ez csak a fűtött lakás vázájába varázsolt szépség. De legalább tavaszi szépség. Az utazgatás (mert utazni élvezet:)) arra is jó, hogy nap mint nap figyelemmel lehessen kísérni, hogy pezsdül a határ, nő a fű, a vetés, szebbek a színek, sőt az illatok is tavaszt idéznek. Csak ehhez néha meg kéne állni. (Mindig elhatározom, hogy igen, meg fogok állni, veszek két mély lélegzetet, arcomat a nap felé fordítom, és élvezem a tavaszt. Aztán mire odaérek, győz a "főnököm", hogy menni kell, nincs idő.)
Néha le kell tudni győzni a "főnököt" :) Igen ezzel így vagyok én is, ritkán ugyan, de megállok egy hangulatot elkapni, mert szükségem van rá. Szükség van az utazgatás (mert utazni élvezet:)) közbeni csodákat testközelből venni. A múlt évben tudatosan végigkísértem az évszakok változásait a Keleti - Mecsekben és a Tolnai - dombságban. Nagyszerű volt, mit mondjak :)) Megnézheted itt, vagy a fotósblogomban is.
3 megjegyzés:
Annyira vágyom már én is a tavaszra...Egy pillanatra azt hittem, Pécs környékén már így virágoznak a fák, de aztán láttam, hogy ez csak a fűtött lakás vázájába varázsolt szépség. De legalább tavaszi szépség.
Az utazgatás (mert utazni élvezet:)) arra is jó, hogy nap mint nap figyelemmel lehessen kísérni, hogy pezsdül a határ, nő a fű, a vetés, szebbek a színek, sőt az illatok is tavaszt idéznek. Csak ehhez néha meg kéne állni. (Mindig elhatározom, hogy igen, meg fogok állni, veszek két mély lélegzetet, arcomat a nap felé fordítom, és élvezem a tavaszt. Aztán mire odaérek, győz a "főnököm", hogy menni kell, nincs idő.)
Néha le kell tudni győzni a "főnököt" :)
Igen ezzel így vagyok én is, ritkán ugyan, de megállok egy hangulatot elkapni, mert szükségem van rá. Szükség van az utazgatás (mert utazni élvezet:)) közbeni csodákat testközelből venni. A múlt évben tudatosan végigkísértem az évszakok változásait a Keleti - Mecsekben és a Tolnai - dombságban. Nagyszerű volt, mit mondjak :)) Megnézheted itt, vagy a fotósblogomban is.
Már láttam:)) tényleg szép volt.
Megjegyzés küldése