"Egy új nap hajnalán
Látom, fekszik most a csend
Kiapadtak a folyók
S a szél útja végtelen
A gondolat úgy fáj
Lassan úrrá lett a vágy
Tudni azt, hogy hol vagyunk
Megtudni, miért vagyunk
Életünk talán
Egy furcsa látomás
Melyből egyszer ébredünk
S megértjük, miért lettünk..."
/East/
..................................
...és meghajnalodott...és elmúlt ez az 5 is. Nagyon megevett.
"...összeállt a kép, a játék véget ért
az út vége jól látható..."
"...ha...talán...vízképek...arra mennék...holnap...akkor..."
sziasztok :)
2 megjegyzés:
...meghajnalodott?A fény nem bántja a csendet ebben a "féktelen vad szelídségben"
Phaedra! minden megfér együtt...és én is beleférek - féktelenül - vadul - szelíden :-))))))))
Megjegyzés küldése