 |
| Rogoznica |
Šibenik - Knin megyében, Šibenik és Trogir között, Primosten után - lekanyarodva a Jadranska Magistralaról található Rogoznica. Egy csodaszép fekvésű, régi halásztelepülésből átalakult, nagyon jó klímájú tengerparti városka ezen az erősen tagolt partszakaszú Közép - Dalmát vidéken.
 |
| Jadranska Magistrala menti táj a Gradina félszigetről |
A városka egyik fele a Kapara szigeten található, melyet egy mesterséges töltéssel a IX. században kötötték össze a szárazfölddel. A kis város az ókortól kezdve lakott terület. Sok régész állítja, hogy itt volt Heraklija, a görög kolónia. Rogoznica első lakosai 1390-ben létesítették a települést először a szárazföldön, majd a törökök inváziója elől menekülve 1518-ban a szigeten.
A sziget nagy részét sűrű fenyőerdő fedi. A tengerpart ódon kőházai, pálmafás sétánya igazi mediterrán élményt nyújtanak. A helybéliek hagyományosan halászatból élnek, ezért friss halat általában nem gond beszerezni. Augusztus folyamán mozgalmas népünnepélyeken (Halászok éjszakája, Rogoznicai éjszaka) vehetnek részt az ide látogatónak.
 |
| Rogoznica - Kapara sziget |
Rogoznica központjába a viszonylag szűk főutcán - egy körforgalomhoz érünk, abból jobbra kitérve a Gradina félsziget keleti felén, a Solina öbölben található a Marina Frapa. Ezt tartják az egyik legszebb és legbiztonságosabb kikötőnek az egész Adrián. A műszigeten, a kikötő mellett nyolc étterem, üzletek, szálloda és éjszakai szórakozóhelyek található.
 |
| Marina Frapa |
A félsziget végén áll a Kapelicai Miasszonyunk - kápolna. Mivel 1722 -ben itt jelent meg egy Mária kép háromszor egy helyi halásznak. Azóta minden évben, július 2 -án csónakfelvonulás kíséretében, az öböl partja mentén haladva átviszik a kápolnából a plébániatemplomba, ahonnan csak a Karmel -hegyi Miasszonyunk ünnepe ( július 16.) utáni vasárnap viszik vissza a helyére. (forrás: Dr.Fehér György)
 |
| Gradina félsziget délkeleti vége |
A Gradina félsziget elején a Marina Frapa sorompója előtti parkolóban "köss ki" majd sétálj el a kikötő épületegyüttese felé. E mellett jobbra, egy kis ösvényen elhaladva található a Zmajevo Oko ( A Sárkány szeme), ami egy tengervízzel feltöltődött tengerszem. A tó formája 150 x 70 m -es szabálytalan ellipszis, 15 m a legmélyebb pontja, és természetes bioreaktorként tartják számon.
 |
| Zmajevo Oko / Sárkány szeme |
Ebben a cikkben - a SLOBODNA DALMACIJA 2010.09.13 -i száma - ban írnak a Zmajevo Oko -ról és a közvetlen környezetéről pár érdekességet.
Arról szól, hogy a Nemzeti Ökológiai Hálózat a rogoznicai 'Sárkány szemet' végre a védett természeti örökség részévé teszi, így az állam gondoskodik róla mint más természeti erőforrásról a megyében.
Fel lesznek tüntetve egy infoponton..., hogy egy hidrogeomoform jelenség hozta létre a tavat az utolsó jégkorszak elött kb.10000 évvel, és hogy a tenger áthatolt a sziklákon durván 100 yardot. A tó felülete 5300 m2, legnagyobb mélysége 15 méter. Annak ellenére, hogy oxigénhiányos a víz, jellegzetes élőlények élnek benne 10 méter alatt, pl. az osztriga és a fehér prstac, melynek az élettartama 80 év. A népi legenda szerint egy sárkány él ma tóban!
A tó közvetlen szomszédságában van a Frapa Marina, ami még mindig épül, figyelembe véve a geomorfológiai és hidrológiai jelenségeket. Ugyanakkor az építtető Francis Pasalic nem figyelt a területrendezési tervekre és az építési törvényre. Tehát kell egy speciális figyelmeztető rendszer, hogy megakadályozza a mértéktelen építkezést, ami befolyásolja a speciális ökoszisztéma működését, mondja Anita Babacic Ajduk a közintézmény igazgatója!
Az Oceanografiai intézet a kilencvenes években tett egy híres jelentést, hogy hogyan kötik össze repedések a tengert és a tavat, és megemlíti, hogy a tó szélén épült öt megaobjekt gátolja a harmonikus áramlást a tenger és a Sárkány szeme között!!! (a fordításért pedig nagy köszönet Csepinek)
A tó közvetlen szomszédságában van a Frapa Marina, ami még mindig épül, figyelembe véve a geomorfológiai és hidrológiai jelenségeket. Ugyanakkor az építtető Francis Pasalic nem figyelt a területrendezési tervekre és az építési törvényre. Tehát kell egy speciális figyelmeztető rendszer, hogy megakadályozza a mértéktelen építkezést, ami befolyásolja a speciális ökoszisztéma működését, mondja Anita Babacic Ajduk a közintézmény igazgatója!
Az Oceanografiai intézet a kilencvenes években tett egy híres jelentést, hogy hogyan kötik össze repedések a tengert és a tavat, és megemlíti, hogy a tó szélén épült öt megaobjekt gátolja a harmonikus áramlást a tenger és a Sárkány szeme között!!! (a fordításért pedig nagy köszönet Csepinek)
A Zmajevo Oko -t megkerülve, egy kellemesen emelkedő murvás gyalogúton, a félsziget belső nyergén keresztül, érdemes felsétálni a tó feletti dombtetőre, a Gradina félsziget legmagasabb pontjára, ahonnan (többek között) ez a panoráma tárul eléd:
 |
| További fotóim / képgalériám Rogoznicáról. |
1 megjegyzés:
Bámulatos képek!
Megjegyzés küldése