100 x szép....

Nézd, fenn az égen
látszólag minden változatlan
Látod lenn a földön
látszólag minden változik

Álmodunk és ébredünk
számolunk és kérdezünk
Mondd, mennyit ér egy százszorszép
ha százszor hervad el
Ki tudja mennyit ér a boldogság
hisz érzed, már múlik el

Nézd, fenn az égen
állandó nyugalom s béke az úr
Látod lenn a földön
szüntelen küzdelem az élet

Álmodunk és ébredünk
számolunk és kérdezünk
Mondd, mennyit ér egy százszorszép
ha százszor hervad el
Ki tudja mennyit ér a boldogság 

hisz érzed, már múlik el

/Bródy János - Álmodunk és ébredünk/

Napot hoztam...

"Én a fény vagyok és az út,
És a végtelen mélyű kút,
És a hangok tengere,
És az ébredés kezdete."

T.P. emlékére...

...lassan összeáll az az égi rockbanda - a fehér gitár mellé most Te is beálltál...
"...hideg csendben, fekete minden, legyen az álmod szép...."

Egyszer odamegyek... el ...

Azt mondod menni kell, azt mondod innen el,
Mutass most valamit, ami jobban érdekel annál mint ami ez itt,
Ami felsegít, aztán felrepít,
Ahol valaki vár, na mondjad már…

Jó kis szomorúság, egyszer odamegyek,
Hogy mondjam el, ez egy Portugál dolog,
A napot nézik és fáj a szívük,
Egyszer elmegyek, majd ott rád gondolok.

A szív az nem szabad, de a szabadság a szív,
Azt mondod hívjatok, de a franc se hív,
Egy jó hely lenne jó, ahol a szó nekem való,
Ahol valami vár, na mutasd már…

Jó kis szomorúság, egyszer odamegyek.
Hogy mondjam el, ez ....
Jó kis szomorúság, egyszer odamegyek el.

Kéne pár újabb arc, vagy csak egy táj,
Lehet, hogy semmi más, pár deci muskotály,
Na ki jön velem, majd elképzelem,
Menni se kell, felejtsük el.

Jó kis szomorúság, egyszer odamegyek.
Hogy mondjam el, ez ...
Jó kis szomorúság, egyszer odamegyek el....

/Folkestra: Portugál/

Jöjjön hát...

Fehér szél jön
Forró szél jön
Szaggat hegyeket
Fehér szél jön
Forró szél jön
Csapdos vizeket

Tenger kékjén
Néma fényén
Sírok odalenn
Tenger kékjén
Néma fényén
Várok odalenn

Alacsony felhők
Megreped az ég
Ibolya árnyék
Gyöngyház fény
Idegen vágy a szívemen
Szél a vizeken
Víz a hegyeken
Árad a fény

/Folkestra: Fehér/

A szél...

"A szél tanít repülni minden éjjel.

A szél.

Vele álmodom, szállok holnap újra.

Szél,

vígasztal hogyha mégis félek.

A szél törli le rólam minden könnyem.

Szállj velem,

hadd legyek újra madár.

Segíts az égbe vissza,

szállj velem!

Hadd legyek újra madár!

Elmúlik lennt a világ

Elmúlik a tél és a nyár.

Elmúlik a szerelem.

Elmúlik a vér és a halál.

Elmúlik a ragyogás

Elmúlik a fény

Én porból lettem - por leszek,

de szél repítse lelkem az ég felé."

....

"Hadd legyek újra madár...."

/East - Szél repítse lelkem/

Esti mesém - nektek is...

Kis történet estére a szélről, az álomról és a tündérről.... kellemes, ringató, hallgassátok hát...

Nyár, ezerrel nyár...

És ilyen hangulatom lesz ettől a nagy nyáridőtől, oh yeahhh.... :DDDDDDD

Ablakok...

Rejtett fény - ragyog a dolgok legmélyén.

Erre gondolsz tán, hogyha így szólsz:

Van remény.

Kutasd hát - és tárd ki ablakod

Tárd ki rá a két szemed - tisztán lásd - az életet.

Nézd egy házat mutatok

Nem is ház - csak ablakok.

Bennük aki mosolyog

Az az ember ott - én vagyok.

/vers: Sülyi Péter/

Napot hoztam...

Ázott köpenyét - kölcsönadta rám - az ég.
Ronggyá nyűtt cipőm - amíg bírta - vitt feléd.

Éjszakák - sűrűjén - vágtam át,

A fényes izzó nap tüzét - arcomon - hordtam szét.

Gyöngyházszínű tengeren,

könnyű csónak szállt velem.

Most újra - újra itt vagyok,

Napot hoztam - csillagot.

Drágakő - vízbehullt - a mélyben elveszett.

A bársony megfakult - ezüst tükröm - megrepedt.

Szélvihar - szórta szét - a pénzemet.

Kopott bádogpoharam - végül - koldus vette meg.

Minden kincsem odalett,

nem hozhattam mást neked.

Napot hoztam - csillagot,

Nézd a két kezem - nézd csak, hogy ragyog.

/vers: Sülyi Péter/

/A fotó Petra kislányom műve - 2006.nyarán - Sv.Petar na Moru-ban/