...mostanság a tavaszeljövetel kapcsán újra belevetettem magam az egyetlen és igazán kedves, úgymond "hobbym"- ba. Ja, fotózgatok a saját boldogságomra itt - ott, erre - arra, meg ilyenek. És bepakolom ide az agyasságaimat. Nem ide. Oda, ide:
http://www.photoblog.com/saso63/ a google fotóblogjába, biza. A másik blogomba, ami napi egy bejegyzésre ad lehetőséget, és a múlt évben még a bőséget jelentette a napi 30 feltölthető fotójával. Idén begyűrűzött a válság oda is, már csak 5 képet enged napjában, ezért meg kell gondolnom, hogy mikor és éppen mitémát dobok be, avagy fel. A másik
Útilapu(m).... Utazások Adrián és Balatonon. A dolgozómban és otthon. Erdélyben. A múltban és jelenben. Vannak ott vizek, kövek, füvek és kékek. Színek, hangulatok, szépek és fájdalmasak. Az világjárósabb dolog, és nagyon jó, szeretem azt is. Szeretem az "ottani ismerősőket". Szeretek átjárni oda, ezért áthívlak néha innen - oda néhányotokat.
Aztán ma kicsit jártam bent a városban (Pécsett) délidőtájt, és elvittem a fotómasinámat, mert régóta körvonalazódott egy gondolatsor képi megvalósítása.
/fotó: s@só 2009.03.31./
Olyan képeket megfogni, amiket a '80-as években srácként találtam meg, és leképeztem fejben, a mélyrétegre. És amik manapság már csak részben vannak, illetve nincsenek meg, esetleg más van a helyükön, másképp néznek ki. Nekiduráltam magam, és talán elkezdtem valamit. Egy sorozat első, nullrészét talán. Talán ilyen címen, ezzel a gondolati szerkezettel:
Pécs. Ahogy és amiért tetszik - azokban a ritka pillannat(j)aimban... Majd meglát - om, - od, -ják, - juk,- játok, -ják.
