Uránváros vs. 37 négyzetméter...

...talán említettem már, hogy megboldogult fiatalkoromban ( 14 -től 18 éves koromig) eléggé sokat időztem az Uránvárosban. Az év túlnyomó részének hétköznapjait, illetve akkor még a szombatjait is itt töltve. Persze, mert ide jártam középsuliba, az akkori Komarov Gimnáziumba. Szerettem azt a sulit, és megszerettem az Uránvárost is. Talán ezért (és nem a dolgozóm központja miatt) is járok néhanap errefelé, mert mindig van valami dolgom errefelé. Néha a Veress Endre utcai rendelőben, néha valóban a Cégközpontban.  Néha csak úgy - és ha másért nem, csak körbenézni, vagy fotózni ezt - azt, mint tettem ezt tegnapelőtt. Íme pár fotóm ebben az albumban:

És ilyenkor óhatatlanul eszembe jut a régi Uránváros. Az, amikor a még nagyforgalmú MECSEK áruháza volt. Tele jobbnál - jobb cuccokkal, mert bizony mi is sok mindent ott vásároltunk, árudömping volt benne a bútortól a ruhákon át a játékokig.... 

Uránváros az uránbányászoknak épült. " Uránváros ma is különös hangulatot áraszt a hosszabb-rövidebb ideig benne élők számára. A panel- és társasházak ölelte parkok, játszóterek csendes, zöld környezete, a sarkokon nyíló kisboltok, kocsmák, hentesüzlet, kispiac és a benne működő iskolák nyugodt, családias benyomást kölcsönöznek a pécsi lakótelepnek. Az egykor különösen népes városrészben több mint 5700 lakás épült az ötvenes évektől a környéken meginduló uránbányászat következtében." ....a teljes cikket idelinkelem, olvassátok el (légyszi) :

http://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/helyi-hireink/uranvaros-5-resz-az-olympiaban-ket-etterem-es-egy-bar-is-mukodott

....a "37 négyzetméter" című köztéri alkotás azt gondolom igencsak jó emléket állít ennek a városrésznek a "dobozba zárt" lakóiról. Lehet vitatkozni a műről. Lehet azt mondani, hogy akár egy lezuhant liftkabin, lehet színes üvegdoboznak titulálni. Én most jártam körbe először, elég alaposan megnézve minden szemszögből. Nekem tetszik. Vidám dolognak tartom. Passzol a felújított, és immár névvel is ellátott tér hangulatához. Kellemes és igencsak üde színfoltnak tartom ott, ahová szerencsésen kinézve a helyet - felállították. 

Továbbá nagyon tetszik az is, amit itt az elmúlt években tettek azért, hogy a városnak hosszú idő után egy üde színfoltja legyen ismét az Uránváros. Tetszik a park, és tetszenek a szökőkutak, a térburkolatok és az a sok zöld. Szép lettél újra URÁNVÁROS!

Kioldások Vidám Parkja...

...mert első pillanatban azt gondoltam, hogy valami idegen bolygóra tévedtem az Uránvárosban, a Szilárd Leóról elnevezett parkba benézve - meglátva a kék kerékpárt. 
A 31 °C -os szeptemberi délelőttben, nekem kissé az agysalátasebészet (lásd. ELP_Brain Salad Surgery) gondolatkörét súroló fura tárgyak, pirosas - 'érdekes' alakú háló, egy hatalmas varsa, egy sátor, egy megtermetteknek való ágy és egy furán mozgó csoport  - láttán. 

Aztán megláttam ezt a plakátot :)

És semmivel nem lettem okosabb. Valami "performansz" - gondoltam, vagy valami olyasmi.... És  jól lefotóztam ezt - azt. Ilyesmiket:  


Hát...... a VILÁG roppant érdekes - mondtam. És / Akkor inkább a "37 négyzetméter". Vagyis - ez ------->

(A Kioldások Vidámparkja az Üres Tér Színházi Egyesület kezdeményezésével indult. Gyorsan csatlakozott hozzá a Retextil Alapítvány, a SosemArt Kulturális Egyesület, a Labor Kulturális Szolgáltató Szociális Szövetkezet. Együtt kezdtek el művészeti alkotásokban, térinstallációkban és performanszokban gondolkozni. A kiinduló pont a jószomszédi viszony felélesztése volt, hogyan lehet gondoskodó fuvallatként a művészeten keresztül napfényt és derűt vinni a mindennapokba, uránváros lakóinak életébe. http://ilovepecs.hu/tartalomkezelo/tartalom/5198 )

azt gondolom...

...az utolsókat rúgja ez a tél. Hogy miért mondom ezt ilyen bátran?
(off: ez egy tegnap délután kelt bejegyzés, ami aztán eltűnt, valamilyen szerver hozzánemférésem miatt, de elmentődött hálistennek :))) Azért ugyanolyan az aktualitása ma is, sőt!)

2011.március 7.
Ma reggel célirányosan eltévedtem a Tettye felé. Mert kíváncsi voltam. Egyrészt a romok átépítésére, másrészt arra, hogy mekkorát és mit tudok "látni" onnan, a Havi-hegyi templom környékéről. Igencsak csípős, metsző, könnyfakasztó szélben, de napsütésben láttam sok szép mindent, onnan fentről. Láttam teret és  parkot, szobrot a sziklákon és templomot. Láttam - és befogtam a várost délkelettől - nyugatig. És láttam "a" dunántúli mandulafát. Melyiket? 

Hát ezt: 

"S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
  Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
  Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?"

/Janus Pannonius/

Nézd csak....

A pécsi Kispiac, avagy amikor Pallasz Athéné kezéből tényleg ellopták a lándzsát...

"A piacok, vásárok szerepe minden egyes korban, társadalomban, a világ összes országában, városában igen jelentős. Nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi létesítményekről van szó, annál sokkal többről. A piac formálja az adott város karakterét, arculatát, turisztikai vonzerővel bír, gazdasági erővel rendelkezik.

 

Pécs ősi vásárhelynek számít, kialakulásában fontos szerepet játszott földrajzi elhelyezkedése. Már a római korban jelentős település volt, kereskedelmi központ. A város és környékének mediterrán klímája mindig kedvező volt a szőlő, gyümölcs és zöldségtermesztésre, valamint az erre alapuló állattenyésztésre.
A pécsi vásárok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Pécs a Dél-Dunántúl vezető települése lett, gazdasági-, társadalmi- és kulturális központtá, valódi nagyvárossá vált."

(forrás - http://epiteszforum.hu/node/9539)

A Felsőmalom utcai Kispiac ezt a csúf képet mutatja, lecsupaszítva - bezárva.

A fejlesztési és újraépítési koncepció szerint: 

" Közösségi helyszín lesz az új Kispiac.

Az összességében mintegy 4 milliárd forintos beruházás megvalósítását két ütemben valósítják meg. A jelenlegi elképzelések szerint az építkezés a Koller utca által határolt déli traktusban kezdődik meg. A földszinten itt üzletek, az emeleti szinteken irodák, a tetőterekben lakások kapnak majd helyet, míg a teljes létesítmény alatt mélygarázs kerül kialakításra. A tervek szerint ebben az épülettömbben lesz majd az új kispiac is, amelyet a Koller és a Béri Balog Ádám utca felől, illetve a telket kettéválasztó műemléképület alatti átjáróból is megközelíthetővé tesznek.
A három szintes piacot ott alakítják ki, ahol néhány hónappal ezelőtt még a bolhapiac árusai álldogáltak asztalaiknál. A klasszikus kofa szint a természetes fényt is kapó legalsó lesz, itt alakítják ki a lacikonyha helységeit, illetve a toaletteket. Az emeleti két szinten pedig a piaci üzletek, zöldségesek standjai lesznek megközelíthetőek."

Valami ilyesmi lenne: 

A minap egyik reggel arra jártam és készítettem pár fotót, megmutatom, hogy most mi van ott. Mindenfelé feltúrva, bekerítve, bezárva. A március eleji szürkeségben talán még inkább kopottnak tűnt az az emlékeimben élő nagyon nyüzsgő, igazi városi piackép. Közben egy minden reggel arra sétáló Bácsikával váltottam néhány szót - miután kérdésére elmondtam neki, hogy nem sajtófotós vagyok, hanem csak úgy a magam szórakozására örökítem meg a Várost - a régi Kispiacról és a mostanról.

És nagyon távolinak tűnt nekem a tervkép szerinti megvalósulás. Rengeteg pénz és rengeteg munka szükségeltetik ezen, a régi Kisposta és az Állami Közpince mögé ügyesen elrejtett - elbújtatott területen. Abban pedig csak reménykedni tudok, hogy - ('m' szavaival) "... az egykori Búza téri piac körüli gyönyörű, faállványos házakat egy igazán impozáns, megfelelő környezetben jobb lenne látni..."  - ezt az épületet a hely hangulatához illően kezelve fogják belerakni az összképbe.

Addig is, míg elkészül az új Kispiac, az arra járók némi nosztalgiával koccinthatnak egyet a régi idők emlékére - elgondolkodva ezen a mondaton.
"Az emberek többsége ösztönösen törekszik arra, hogy a mai, egyre gyorsuló, és egyre inkább elszemélytelenedő világunkban, megőrizze saját településén azokat a helyeket, amelyek a személyes kapcsolatteremtés lehetőségét megadják. Az egyik ilyen hely a piac!......"

/fotók: s@so_2011. március 02./

...amiért szeretem ezt a várost.

Igen, Pécsről van szó.
"Itt van a város, vagyunk lakói, maradunk itten, neve is van.... Neve van."

És többek között azért is szeretem, mert roppant fotogén tud lenni. Mindegy, hogy építik vagy bontják. Mindegy, hogy verőfényes nyárban, vagy kormosszürke reggelen, mint ma. 
Szép és sokarcú. 
Nézzétek....

további képek pedig itt linkelve - ide kattintva...

Időutazásban...

A BAMA -n találtam_Pécs - 1963 (ebben az évben születtem...) 

Retro | Milyen volt Pécs belvárosa a '60-as években? Erről próbál képet adni egy Pécs iránt érdeklődő felhasználó a Youtube-on.

A glsvideofilm nevű felhasználó a YouTube-on több régi pécsi videót, képeket közölt már, amit a mi portálunk is közzé adott. Most a '60-as évek pécsi életébe varázsol bennünket. Láthatjuk, hogy a Kórház téren még működik egy benzinkút. A Barbakán még teljesen körbe van építve, a házak szinte a falaknak támaszkodnak. 

Betekintést kapunk továbbá a Széchenyi térre, ahonnan még indultak a helyi autóbuszjáratok, és virtuális sétát tehetünk a Megye utcán is.

Légifelvételek révén pedig megcsodálhatjuk a belvárost, ahol még nincsenek panelépületek és irodaházak sem. 

Hétfő reggel_téli napsütésben...

Mert ráértem, mert sütött a nap és gyönyörű reggelfényeket adott, kíváncsi is voltam a környékre - és volt nálam fényképezőgép (is). 

Megálltam hát a Kodály központnál és jól körbefotóztam. /Szerintem szépek lettek/ :))))))

Nézzétek csak - ilyenek....

reggelhét négy tételben...

Ma reggel a "kékórában" értem a Belvárosba (Hugit vittem suliba) és csodaszép fényeket láttam ott benn a TÉRen. Fényes ágakat és a Mindenki Karácsonyfáját... csak mire leparkoltam (az Apollónál találtam szabad helyet) és visszaértem a térre, a fények helyett már csak a reggelkékek zenéltek nekem.... Ahogy a Városháza tornyában elütötték a hetet, a fényeket is elvették. Ébredezett a város, különös zenéket hallottam. Egy szinfónia négy tételét, ezt itt: (a fotók alatti linkekre kattintva olvashatók a "kották" - bár én "Kotta nélkül játszom az életem" :))))))))))

első tétel

második tétel

harmadik tétel

negyedik tétel

/fotók: s@so_20101208/

A Zsolnay mauzóleum...

Tegnap délután - hazafelé tartva az orfűi őszi víznézésből - már erős napnyugtában a Zsolnay dombon lekanyarodtam a hatosról ezt megnézni. (A hét elején már egyszer jártam erre, de akkor nem álltam meg, csak lassan elgurultam az új járdasziget mellett, nyugtázva a helyzetképet).

"A mauzóleum Pécs  - Ledina városrészén található, a Zsolnay család temetkezési helye volt. A centrális, neoromán stílusú építményt Sikorszky Tádé építészmérnök, a gyár akkori művészeti vezetője (és Zsolnay veje) tervezte 1901-ben, Zsolnay Vilmos halálát követő évben.
A Zsolnay Vilmosnak és utódainak szánt temetkező helyet fia, Zsolnay Miklós építtette. A mauzóleum szobrászati díszeit és a falfestést a gyár szobrászművésze, Apáti Abt Sándor készítette. A kivitelezés minden részletét a Zsolnay-gyár dolgozói végezték el. Az épület 1906 végén elkészült, de Zsolnay Vilmos koporsóját csak 1913-ban helyezték át a Budai külváros temetőjének kriptájából végleges nyughelyére.
(1913. október 13-án este fél 10-kor hozták ki a temetőből vállukon az ezüstözött ónkoporsót a fiú Miklós és a három fiú unoka: Zsolt, László és Tibor, és vitték a mauzóleumhoz fölvezető följárón, ahol a Zsolnay porcelángyár dolgozói sorfalat álltak és acetén lámpával világítottak. Felvitték a kápolnába, ahol megtartották az istentiszteletet, majd 1913. október 13-án 23 órakor - teliholdnál levitték a kriptába és elhelyezték a szarkofágban, mely most is nyugvóhelye. /forrás wikipédia/)

A mauzóleum a hozzá vezető úttal és a környező kerttel kehely alakot formáz. A dombra felvezető út mindkét oldalán, összesen 42 mázas pirogránitból készített pihenő oroszlánt helyeztek el, közülük kettőt még őriznek a Zsolnay Múzeum belső udvarában, a többit széthordták, elpusztították a gyár államosítása után."

- §§§ -

 A 2010 -es esztendőre a mauzóleum teljes felújítása elkészült.
Az 580 millió forintos beruházás eredeti szépségében állította helyre a Zsolnay-nemzetség temetkezési helyét. 
A sétány mellvédjén újra 42 pirogránit oroszlán fekszik, a déli bejáratot eozinberakás díszíti és a mauzóleum kertjében is Zsolnay kerámiákat helyeztek ki.  A felújítások korabeli fotók és tervrajzok alapján készültek.

Ma még zárva van, de a napokban is folyik a Zsolnay-negyed szomszédságában álló mauzóleum műszaki átadás-átvétele.

Remélem hamarosan megláthatjuk újra ezt is:
"A belső tér alsó, kripta részében van Zsolnay Vilmos eozincsempével burkolt szarkofágja, amelyre a galériáról lehet rátekinteni. A galéria szintje felszentelt kápolna eozinmázas oltárral. A kápolna hat szűkülő, kör alakú ablakon át kap fényt. A nap minden szakában más-más ablakból esik a fény az oltárra, ami így mindig más színű. A maga teljességében azonban egy évben csak egyszer ragyog fel: december 21-én, amikor a Nap zeniten áll. A mauzóleum alsó szintjén elhelyezett szarkofágot pedig a kupoláról és a kápolna falát borító csempéről - mint homorú tükörről - visszaverődő fény világítja meg.
Mindkét szintet szobrok, domborművek díszítik. Az egész mauzóleum minden részletében szimbólumokban gazdag, egyedi művészi alkotás."

(fotók: 2010.11.06._Pécs/Ledina)

Itt a post végére csak így futólag megemlítem, a fényesésről eszembe jutva. Az épülő Zsolnay - negyed nemrég beemelt gyaloghídja a '48-as tér felől közelítve vörös színben úszott. A Nap pontosan a hatos út irányában esik le november elején. És vörösre festette a fényes - fémszínű acélszerkezetet. Pedig a gépem is ott volt kéznél. Pedig az ilyesmit máskor biztosan lefotózom. Pedig ezt most csak elálmélkodtam :)))) Fejben kattant a gomb. 

Talán a hétfő miatt....

...vagy csak a mai reggel miatt, ami érdekes fényjátékkal indított.
Na és jól beindította az agyamat egy kis fotós körre. Pécs Keleti városrészében járkáltam, persze kocsival, mert ez nem egy csepp kis terület. A Budai vámtól Gyárváros, Diós, Ledina (Zsolnay gyár mögötti rész), Rigóderen át Fehérhegy és Meszes.  A tavaszi napsütésben szépeket láttam.

Ezeket itt mint a képen.

Igazából a szebb helyeken voltam csak :))) Direkt.....

Azért csak eljött....

....a tavasz 2010 - ben is.
Nagyon hosszú, és kemény sok havat és hideget, kevés napfényt adó telet éltünk túl.
Vagy csak én láttam így,  ötvenfelé battyogva?
Sok volt a hólapátból, és sikeresen összetörtem egy autót is mondjuk önhibámból. 1980 óta vezetek, és ez volt az első ilyen. Jégen elcsúszós - fának csapódós intő jel - vegyél vissza sasó! Mondá az úr! De kimásztam a télből, elolvadtak a havak, metszettem, lemosóztam, a lányok nagytakarítottak, téli gumit nyárira cseréltem. És most tavasziasan süt a Nap, a sok idióta feketerigó kergetőzik, meg a kistóban az összes (vagy 200) halam felébredt.
Na és egy kicsit, tavaszi felújítás címen leporoltam az  Útilapu(m) -t.
És tudom, fene (is) a pofámat, hogy elkalandoztam sokfelé közben.
Kárpótlásul dobok ide egy tavaszi pécsi diasort.