A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2011. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2011. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. október 15., szombat

Zárszó....................

....az igazság, hogy az Útilapu(m) elfáradt az utakon. Itt és most - ebben a formában nem megy tovább. Akik még néha idetévednek és érdeklődnek, hogy mi van velem, (vagyis a szerzővel) itt megnézhetitek a dolgaimat: 

Stílusosan egy zárókép (azért)


2011. szeptember 15., csütörtök

Uránváros vs. 37 négyzetméter...

...talán említettem már, hogy megboldogult fiatalkoromban ( 14 -től 18 éves koromig) eléggé sokat időztem az Uránvárosban. Az év túlnyomó részének hétköznapjait, illetve akkor még a szombatjait is itt töltve. Persze, mert ide jártam középsuliba, az akkori Komarov Gimnáziumba. Szerettem azt a sulit, és megszerettem az Uránvárost is. Talán ezért (és nem a dolgozóm központja miatt) is járok néhanap errefelé, mert mindig van valami dolgom errefelé. Néha a Veress Endre utcai rendelőben, néha valóban a Cégközpontban.  Néha csak úgy - és ha másért nem, csak körbenézni, vagy fotózni ezt - azt, mint tettem ezt tegnapelőtt. Íme pár fotóm ebben az albumban:

És ilyenkor óhatatlanul eszembe jut a régi Uránváros. Az, amikor a még nagyforgalmú MECSEK áruháza volt. Tele jobbnál - jobb cuccokkal, mert bizony mi is sok mindent ott vásároltunk, árudömping volt benne a bútortól a ruhákon át a játékokig.... 
Uránváros az uránbányászoknak épült. " Uránváros ma is különös hangulatot áraszt a hosszabb-rövidebb ideig benne élők számára. A panel- és társasházak ölelte parkok, játszóterek csendes, zöld környezete, a sarkokon nyíló kisboltok, kocsmák, hentesüzlet, kispiac és a benne működő iskolák nyugodt, családias benyomást kölcsönöznek a pécsi lakótelepnek. Az egykor különösen népes városrészben több mint 5700 lakás épült az ötvenes évektől a környéken meginduló uránbányászat következtében." ....a teljes cikket idelinkelem, olvassátok el (légyszi) :


....a "37 négyzetméter" című köztéri alkotás azt gondolom igencsak jó emléket állít ennek a városrésznek a "dobozba zárt" lakóiról. Lehet vitatkozni a műről. Lehet azt mondani, hogy akár egy lezuhant liftkabin, lehet színes üvegdoboznak titulálni. Én most jártam körbe először, elég alaposan megnézve minden szemszögből. Nekem tetszik. Vidám dolognak tartom. Passzol a felújított, és immár névvel is ellátott tér hangulatához. Kellemes és igencsak üde színfoltnak tartom ott, ahová szerencsésen kinézve a helyet - felállították. 
Továbbá nagyon tetszik az is, amit itt az elmúlt években tettek azért, hogy a városnak hosszú idő után egy üde színfoltja legyen ismét az Uránváros. Tetszik a park, és tetszenek a szökőkutak, a térburkolatok és az a sok zöld. Szép lettél újra URÁNVÁROS!

2011. szeptember 14., szerda

Kioldások Vidám Parkja...

...mert első pillanatban azt gondoltam, hogy valami idegen bolygóra tévedtem az Uránvárosban, a Szilárd Leóról elnevezett parkba benézve - meglátva a kék kerékpárt. 
A 31 °C -os szeptemberi délelőttben, nekem kissé az agysalátasebészet (lásd. ELP_Brain Salad Surgery) gondolatkörét súroló fura tárgyak, pirosas - 'érdekes' alakú háló, egy hatalmas varsa, egy sátor, egy megtermetteknek való ágy és egy furán mozgó csoport  - láttán. 
Aztán megláttam ezt a plakátot :)


És semmivel nem lettem okosabb. Valami "performansz" - gondoltam, vagy valami olyasmi.... És  jól lefotóztam ezt - azt. Ilyesmiket:  


Hát...... a VILÁG roppant érdekes - mondtam. És / Akkor inkább a "37 négyzetméter". Vagyis - ez ------->


(A Kioldások Vidámparkja az Üres Tér Színházi Egyesület kezdeményezésével indult. Gyorsan csatlakozott hozzá a Retextil Alapítvány, a SosemArt Kulturális Egyesület, a Labor Kulturális Szolgáltató Szociális Szövetkezet. Együtt kezdtek el művészeti alkotásokban, térinstallációkban és performanszokban gondolkozni. A kiinduló pont a jószomszédi viszony felélesztése volt, hogyan lehet gondoskodó fuvallatként a művészeten keresztül napfényt és derűt vinni a mindennapokba, uránváros lakóinak életébe. http://ilovepecs.hu/tartalomkezelo/tartalom/5198 )

2011. augusztus 23., kedd

doviđenja - saso, mondom most...

...mert nemrég ismét megjártam Észak - Dalmácia pár szép helyét. 
Pag szigetet kicsit jobban, no és Zadart egy késő délután - este. 
Jó volt, mondom....



2011. augusztus 10., szerda

Bok i Sretan Put - saso....

...mondom most.
Mert az úgy volt, hol nem volt (mint a mesékben), hogy ebben a nyárban majd
itthon Magyarországban fogunk jókat utazgatni. Pár napokat csak úgy valamerrefelé.
Aztán ezek közül jó pár már megtörtént és tényleg jók is voltak, szépek is voltak.
De csak nem tengeresek. Csak nem azok a sóslevegősek, amik úgy feltöltik a
kissé lemerült celláimat egy évre akár :) Mondom ezt, mert aki tudja miről is 
beszélek itten, az elhiszi ezt a tézisemet....
Sretan Put - mondom magamnak, mert hamarosan ilyesmiket olvashatok. 
Ha csak 1 hétre is de összejön - összejött az Adria. Hogy hová is?
Hát ide:




2011. augusztus 8., hétfő

képírás_Kökényes, gombás, erdei patakos...

Ma délután a nagy nyári rekkenésben kedvem szottyant egy kis gombázásra, a
házunkhoz közeli erdőben.Találtam párat, finom is volt. És ami a lényeg, jó meleg
volt, sok bogárkával, és izzadással, de megérte, mert a régen látott gombával is
találkoztam - a császárgalócával, amit felénk tojásgombának hívnak :)

A képek között sárgállik :)

2011. augusztus 6., szombat

képírás_Észak - Magyarországról...

Augusztus első napjaiban a hegyekben jártam és melegvíz környékén. Na és szétfotóztam az "agyam" - persze. Annyi szépség került az utamba, hogy most dolgozom fel a látottakat. Most pár képet mutatok azért, mert volt ott víz is, erdő is, és falvak, városok, sziklák. No és éppen 23 éve, hogy jártam arrafelé.
Sok minden változott, de nagyon sok minden éppen ugyanolyan.................

Tehát a fotók:
...egy kacsa a Szalajka egyik pisztrángos taván

...és egy pókháló a sziklában.
________________________________________________________________________
A Bélkő, Bélapátfalva felett....

...és a Bél-háromkúti Apátság temploma az erdőben megbújva.
__________________________________________________________________________
a volt egercsehi szénbánya egykori rakodója Mónosbélen:
_________________________________________________________________________
...az egerszalóki sódomb teteje naplementében

...és a Vendel kút (ami a dombot építi)
_____________________________________________________________________
...kilátás Sirok várából (hátul messze a Kékes)

....és Kékestetőről, a TV torony teraszáról - magyarhon legmagasabb helyéről.
 

Persze ez csak apró ízelítő Észak - Magyarország sokszáz csodájából. Sok mindent láttam, sok apró dologhoz lehajoltam, sokra felnéztem és láttam messzi múltat és jövőt a jelenből. Ez a nyár erről szól....
Ezen a linken http://saso63.freeblog.hu/ nyomon követhetők a meglátásaim, albumonként - helyenként (közönként) :)