Kioldások Vidám Parkja...

...mert első pillanatban azt gondoltam, hogy valami idegen bolygóra tévedtem az Uránvárosban, a Szilárd Leóról elnevezett parkba benézve - meglátva a kék kerékpárt. 
A 31 °C -os szeptemberi délelőttben, nekem kissé az agysalátasebészet (lásd. ELP_Brain Salad Surgery) gondolatkörét súroló fura tárgyak, pirosas - 'érdekes' alakú háló, egy hatalmas varsa, egy sátor, egy megtermetteknek való ágy és egy furán mozgó csoport  - láttán. 

Aztán megláttam ezt a plakátot :)

És semmivel nem lettem okosabb. Valami "performansz" - gondoltam, vagy valami olyasmi.... És  jól lefotóztam ezt - azt. Ilyesmiket:  


Hát...... a VILÁG roppant érdekes - mondtam. És / Akkor inkább a "37 négyzetméter". Vagyis - ez ------->

(A Kioldások Vidámparkja az Üres Tér Színházi Egyesület kezdeményezésével indult. Gyorsan csatlakozott hozzá a Retextil Alapítvány, a SosemArt Kulturális Egyesület, a Labor Kulturális Szolgáltató Szociális Szövetkezet. Együtt kezdtek el művészeti alkotásokban, térinstallációkban és performanszokban gondolkozni. A kiinduló pont a jószomszédi viszony felélesztése volt, hogyan lehet gondoskodó fuvallatként a művészeten keresztül napfényt és derűt vinni a mindennapokba, uránváros lakóinak életébe. http://ilovepecs.hu/tartalomkezelo/tartalom/5198 )

doviđenja - saso, mondom most...

...mert nemrég ismét megjártam Észak - Dalmácia pár szép helyét. 

Pag szigetet kicsit jobban, no és Zadart egy késő délután - este. 

Jó volt, mondom....

Bok i Sretan Put - saso....

...mondom most.

Mert az úgy volt, hol nem volt (mint a mesékben), hogy ebben a nyárban majd

itthon Magyarországban fogunk jókat utazgatni. Pár napokat csak úgy valamerrefelé.

Aztán ezek közül jó pár már megtörtént és tényleg jók is voltak, szépek is voltak.

De csak nem tengeresek. Csak nem azok a sóslevegősek, amik úgy feltöltik a

kissé lemerült celláimat egy évre akár :) Mondom ezt, mert aki tudja miről is 

beszélek itten, az elhiszi ezt a tézisemet....

Sretan Put - mondom magamnak, mert hamarosan ilyesmiket olvashatok. 

Ha csak 1 hétre is de összejön - összejött az Adria. Hogy hová is?

Hát ide:

képírás_Kökényes, gombás, erdei patakos...

Ma délután a nagy nyári rekkenésben kedvem szottyant egy kis gombázásra, a

házunkhoz közeli erdőben.Találtam párat, finom is volt. És ami a lényeg, jó meleg

volt, sok bogárkával, és izzadással, de megérte, mert a régen látott gombával is

találkoztam - a császárgalócával, amit felénk tojásgombának hívnak :)

A képek között sárgállik :)

képírás_Észak - Magyarországról...

Augusztus első napjaiban a hegyekben jártam és melegvíz környékén. Na és szétfotóztam az "agyam" - persze. Annyi szépség került az utamba, hogy most dolgozom fel a látottakat. Most pár képet mutatok azért, mert volt ott víz is, erdő is, és falvak, városok, sziklák. No és éppen 23 éve, hogy jártam arrafelé.
Sok minden változott, de nagyon sok minden éppen ugyanolyan.................

Tehát a fotók:
...egy kacsa a Szalajka egyik pisztrángos taván

...és egy pókháló a sziklában.
________________________________________________________________________
A Bélkő, Bélapátfalva felett....

...és a Bél-háromkúti Apátság temploma az erdőben megbújva.
__________________________________________________________________________
a volt egercsehi szénbánya egykori rakodója Mónosbélen:
_________________________________________________________________________
...az egerszalóki sódomb teteje naplementében

...és a Vendel kút (ami a dombot építi)
_____________________________________________________________________
...kilátás Sirok várából (hátul messze a Kékes)

....és Kékestetőről, a TV torony teraszáról - magyarhon legmagasabb helyéről.
 

Persze ez csak apró ízelítő Észak - Magyarország sokszáz csodájából. Sok mindent láttam, sok apró dologhoz lehajoltam, sokra felnéztem és láttam messzi múltat és jövőt a jelenből. Ez a nyár erről szól....
Ezen a linken http://saso63.freeblog.hu/ nyomon követhetők a meglátásaim, albumonként - helyenként (közönként) :)

képírás_Tihanyról...

Illyés Gyula gondolata Tihanyról:
"Tihanyt a nyári hónapokban megilletné az a szerep, hogy Magyarország fővárosa legyen, hiszen ilyenkor nem is érdemes máshol élni..."


Érdekes megállapítása ez a költőnek, de biztosan igaza van, ismerte - hiszen éveken át itt élt és dolgozott.
Tihany valóban csodák helye. Sokáig csak az "ECHO" miatt gondoltam ezt róla. Az első személyes találkozásom valamikor gyerekkoromban történt vele, és sok éven keresztül Tihany csak az a néha pár pillanat, félóra volt, amikor arra jártunk. Körbenézni a Templom - hegyről, megcsodálni fentről a Belső - tavat, az Apátság környékét vagy csak körbeautóztuk a félszigetet.
Hosszabb időt sohasem töltöttem ott, nekünk az "Úri kiváltság" lett volna - azt hiszem. Nekünk - nekem az északi partot Keszthely és Szigliget - esetleg Badacsony jelentette... És azóta is csak néha - néha, mostanában is két - három évente járok arra, legutóbb 2009. október elején. Ez a képalbum akkor készült:




Most a szerencsének köszönhetően kaptam egy lehetőséget, hogy pár napot eltölthetek itt... Kicsit jobban megismerhetem, akár bejárhatom az egész Tihanyi - félszigetet. Megnézhetem azt a sok természeti és geológiai csodát, ami miatt Tihany az - ami, kuriózum kis hazánkban. Utánajárhatok legendáknak, és láthatok fotózhatok sokat - sokfelé.
Azt gondolom, hogy az idei ősz csodaszép lesz Tihanyban.....

nyaraltam (egy kicsit)...

Az elmúlt évben ilyenkor már totál lázban égtem, és fejben összecsomagoltam a kis motyómat, (meg a családomat) és sokadszorra is átnéztem pár Horvátországos oldalt.... és persze egyszercsak eljött a régenvárt hajnal, amikor elindultam az éntengeremhez - Dalmáciába....

Nos ez ebben az évben kimarad (mint a boogie a zongorán). Talán majd jövőre, talán - remélem.

Szóval azért kicsit ki kell engedni a gőzt, vagyis nyaralni csak kell valahol az emberfiának, az egész éves szorgalmas - monoton dolgozóbajárás közben. Ellenkező esetben igencsak könnyedén képes lennék bekattanni. Gondolom én és fennem hirdetem, mint olyant.

( Azért lakásfestés is kell, így nyáridőben, mert az jó.) Tehát volt egy pár nap festés - Héra és én / életem párja és a takarítószerek nagyon jó párosokat alkottunk a konyhában - étkezőben, spájzban, fürdőszobában és mellékhelyiségben, meg közlekedőkben. Mind ilyen jó kis pakolós - letakargatós helyeken.

És nyaraltunk is már idén pár napot. Az előző blogban mutattam egy képírást Sárvári sétáimról, mert ott töltöttünk párommal (huszonhárom év után először kettesben) pár napot. Abban a jó kis múlt hét végi kánikulában, leginkább a sárvári termálfürdő összes medencéiben illetve csúszdáin.... Jó volt na, komolyan :)

Persze útközben és ott is fotózgattam ezt - azt. ( Mondjuk nagyon szerettem volna elmenni Kőszegre, de abban az öt napban nem a városnézésekhez való időjárás adatott, hanem víz, víz, víz és esténként sétálgatás.) 

Jövetben - menetben megálltam itt - ott, megnéztem megörökítettem pár szépséget. 

Egy ilyen volt a végre felújításban elkészült Szépkilátó Balatongyörök szélén.

  Ezt írtam róla egy másik oldalra:

http://www.sasoutjai.eoldal.hu/cikkek/jer--nezd-a-balatont.../szepkilato_balatongyorok....html

Sümegen a várat egy benzinkút parkolójából ilyennek láttam

_______________________________________________________________________

Sárvár ismét elvarázsolt, mert előnyére változott az elmúlt nyár óta. Tovább szépült a Várkerület, térköves járda épült a főút mellett a fürdőig. Esténként hangulatos előadások voltak a főtéren... és rengeteg virág mindenhol....

Sárvári sétáimról és a sárvári termálkristályról pedig itt láthattok - olvashattok bővebben:

http://www.sasoutjai.eoldal.hu/cikkek/itthon---otthon/kepiras---sarvari-setak-2011-nyaran....html 

...ha Kőszegre nem is, de hazafelé útban egy vargabetűvel Celldömölkre és a Ság hegyre azért csak bekanyarodtam.

 A Ság hegyről: 

 http://www.sasoutjai.eoldal.hu/cikkek/itthon---otthon/a-sag-hegyen-jarva....html

A Balatonnál, Fenékpuszta mellett, ott ahol a Zala torkolata van Somogy és Zala megye határán a 76-os út hídjainál, egy sok éve tervezett rövid megállót tartottam... ezért:

...illetve ezekért:  http://www.sasoutjai.eoldal.hu/cikkek/jer--nezd-a-balatont.../zala--a-76-os-utnal-a-torkolat-elott-.html

/fotók: s@so_20110707 - 11/

képírás_Sárvári sétáimról...

ambivalens...

...érzéseim vannak ettől. Hugi lánykám ma elutazik 16 napra.... busszal - persze - Angliába - Skóciába. Aztán, hogy miért is ambivalens ez a dolog? 

Hát mert roppant mód szülőből vagyok ilyenkor, és néha tudok aggódni a gyermekemért. Aztán mostanság rengeteg rosszul végződött buszos - autópályás - kamionos hírt is olvastam.... (persze ez csak úgy a kéregben van, de ott van).

A másik az, hogy bár rohadtul el fog fáradni a Kicsi, de olyan sok mindent fog látni a világnak abból a részéből. Pár szót ideírok: Calais - Dover. Cambridge - York. Edinburgh -  Stirling - Falkirk - Fort Augustus (Loch Ness). Chester - Stratford-Upon-Avon. Oxford - Avebury - Salisbury - Winchester. És végül London...

Ez sok ezer kilométeres nagy hurok a nyúlon.... És hát oda el is kell jutnia át Ausztrián - Németországon - Belgiumon által.

Szóval annyira nem irigylem, mert szét fogja ülni a kis seggecskéjét, és nagyon irigylem is, mert látni fogja Dover fehér szikláit és a Skót - felföld egy részét. Továbbá rengeteg katedrálist, és történelmi - irodalmi emlékhelyet. És ha szerencséje van ő is átmehet a híres zebrán az Abbey Roadon.

Én pedig közben itthon? Hát festeni fogok, konyhát - kamrát - közlekedőket - fürdőszobát / vagyis a legszarabban festhetőket, ahol jó sokat kell pakolni :) Aztán ha nagyon megunom, lehet hogy elmegyünk valahová pár napra - közben. Valami olyan helyre, amit ismerünk, és közel van egy olyanhoz ahol nagyon régen jártam.... :)

Nektek is jó nyarat :)))))))))))))

néha...

...azt érzem, hogy lemaradok olyan dolgokról, amiről nem kellene. Mert ahelyett, hogy a Kiscsillagot bámulnám, és esetleg élvezném a Lovasi ( nagymamája szerint is kissé vércsés) hangját, no meg meghallgattam volna a BudapestBár -t, vagy a Kispál viszonylag új Velőrózsáját a Percsyöcsivel.... az Európa Kiadóról már nem is beszélve. 
Hát inkább ma éjjelre a munka nemesít jelszóval Tolna megyébe száműztem magam....
.....(itt még sok pont szerepel)....
____________________________________________________________


Bizony mondom néktek, az élet olykor nagyon is igazságtalan a felnőttekkel..... (nawazze)

képírás_Városember...

Tegnapi hír. Pécsi Újság. HU

Hamarosan kezdődik a 30Y koncertje a Sétatéren 

2011. június 20. hétfő 19:20 

A 30Y a mindig fortyogó pécsi zenei üst jelenleg legaktuálisabb zenekara - írja programajánlójában a Pécsi Kulturális Központ.

"Zenéjüket műfaji kategóriákba szorítani értelmetlen, a dalaik olyan olvasztótégelyek, amelyekbe alapanyagnak a hatvanas-hetvenes évek magyar beat-jétől a kilencvenes évek amerikai trendjein át az ezredforduló utáni posztmodern életérzésekig minden belekerül. A zenekar országos Városember lemezbemutató turnéja után tér haza, hogy a Sétatéren öt nagylemezük legjobb dalaival és a tőlük megszokott energiával vegye le lábáról a pécsi közönséget" - olvasható a meghívóban.

Koncertkezdés: 20:00, Sétatér.

Ezek itt pedig fotók, erről a koncertről.

Nagyon jó volt..... ezért készítettem egy képklipet a fotóimból. 

A film címe Városember, a zene az Ül és vár - egyik nagy kedvencem.....

képírás_1 Pünkösd(hétfő) délutánjáról...

...mert leginkább/és féltizenkettőig aludtam. Mert éjjeles voltam előzőekben négynapig. Szóval ennyit az ünnepről, meg "ennyit a lázadásról!" 

...és Zorán óta (mint) tudjuk azt, hogy vasárnap délután az este mindig túl közel, és ezt akár az ünnepnapokra is át kell konvertáljam (ilyen székelyesen mondva) - mert az ollyan mint VASÁRNAP :) HÁT ! :)))))))

Na szóval a nyári párnapok meg alakulnak - foglalódnak ( Sárvár/mesmeg/és Egerszalók/elsőre/...)

Na és akkor ez a maradék ünnep - az énképeimen - csak így nyersen/vágatlanul.

képírás_golgotavirágomról....

Immár harmadik éve, hogy megörvendeztet csodaszép egynapos virágaival. Azt gondolom szeretjük egymást....

The Celebration of the Lizard...

 

Idegenek?

(na jó, ezt tegnap este írtam, de azt hiszem ma lesz igazán aktuális)
 
Idegenek mindig voltak és vannak és lesznek, talán köztünk is élnek... Ezt gondolom, mondom, hiszem. 

Mert amíg az ellenkezőjét nem bizonyítják be, addig hiszek a téziseknek. Mostanában egyre több olyan "furcsaság" bukkan elő, ami - ha nem is bizonyítja - de erősen feltételezheti a fejlettebb "népek" látogatásait bolygónkon.... Íme itt egy gondolatsor: 

Idegen civilizáció létezését titkolja el a Vatikán?

Ősi bizonyíték

Az Énok könyve valódi űrháborúról számol be, azonban kitörölték a Bibliából. Hogy miért?

Szerző: Erdős Liza

Forrás: Femina.hu

Az Énok könyve egyike a leghíresebb és legelterjedtebb apokrif iratoknak, vagyis azon szövegeknek, melyeket szerzőjük isteni kinyilatkoztatásként kívánt az emberek elé tárni, valami okból kifolyólag azonban nem szerepelnek a mai Bibliában.

A mű az etióp egyházban a hivatalos kánon része volt, a fordítás első példányai 1773-ban kerültek Etiópiából Európába. A gyűjtemény eredetileg egymástól független, de egyaránt Énok nevéhez kapcsolt iratokból áll - a Biblia szerint Énok a hetedik pátriárka, az Úr kiválasztott fia volt.

Űrháború és a titokzatos lények eljövetele

Az írás, mely a történelem előtti időkbe nyúlik vissza, valóságos űrháborúkról beszél, sokak szerint pedig minden egyes mozzanata párhuzamba vonható a földönkívüliek látogatásával. A leírás Énok elrablásával kezdődik, melyet azok vittek végbe, akiket ő maga angyaloknak nevez - egyes vélemények szerint ők lehettek az idegen, földöntúli, nagy hatalommal bíró lények -, majd maga az Urak Ura árulja el neki a teremtés titkait. Mindezekhez Énok nagyon sok személyes észrevételt fűz.
A könyv a Genezis hatodik fejezetétől indul: azt állítja, hogy Jared, Énok apjának idején kétszáz, Őrzőnek nevezett lázadó angyal érkezett a Hermon-hegy több mint háromezer méter magas csúcsára, hogy előkészüljön a leszállásra és az emberi fajjal való keveredésre.
A lázadó angyalok megtanították a férfiaknak a fegyverek készítésének művészetét, a fémek öntését, az asszonyoknak a díszítések viselését és a szépítkezést, valamint felfedték az embereknek a boszorkányságot és a szertartásos varázslást.
Az ember ily módon kilépett az ősi törzsi kultúrából, egy fejlettebb kultúra pedig megtanította neki a csillagászat, az asztrológia, a meteorológia, a Nap, a Hold és a Föld titkainak tanulmányozását is. Mindez egyes tudósok szerint magyarázat arra a hirtelen fejlődésre, mely az emberiség történetében egyszer csak bekövetkezett, ugyanakkor a leszállás, a keveredés és a tanítás mind utalhat a földön kívüli civilizációval való kapcsolatfelvételre.

Angyalok, űrhajósok, vagy egyik sem?

A tridenti zsinat - 1545-1563 - az Énok könyve szövegét apokrif iratnak nyilvánította, ezért a Biblia Énokot ma is szinte kizárólag héber pátriárkaként ábrázolja, aki tanúja volt a lázadó angyalok bukásának. Másnak semmi nyoma. A héber és a keresztény teológusok szándéka az volt, hogy megoldják azt a sok problémát, amit a szöveg felvetett, ezzel kapcsolatban pedig egyszerűbbnek tartották, ha tudomást sem vesznek róla. A Biblia így nem utalt többé ilyen módon az emberhez hasonlóan intelligens életformák létezésére.
Giuseppe Cesari már egy 1610 körüli alkotásában is vizsgálta Énok könyvét, és furcsállta az angyalok túlságosan is emberi viselkedését, mely a bukáshoz vezetett. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a lények, melyekkel Énok találkozott, nem angyalok, hanem más, messziről jött ismeretlenek voltak.
Egyes tudósok napjainkban is hangsúlyozzák a hasonlóságot az Énok által leírt angyalok és az űrhajósok között, arra a tényre alapozva a tézist, hogy a lázadó angyalok gondolatai és viselkedése jellegzetesen emberi, és összeegyeztethetetlen az isteni természettel.

Bár a könyv Vatikán fantáziáját is hosszú ideje izgatja, azt még mindig nem tekintik hivatalosnak, sokak szerint azonban egyike azon, a világ legnagyobb kérdéseire választ adó titkoknak, melyekhez hasonlókat a vatikáni titkos levéltár szép számmal őrizhet.
(Cikkünk Irene Bellini és Danilo Grossi Rejtélyek birodalma című könyve alapján készült.)

orbánlevelekrőlhöz....

Szóval az én Útilapu(m), vagyis a blogom egyébként politikamentes blog (lenne). De / ha időnkínt egy - egy, mondjuk így finoman - postai küldemény - nem verné ki kurvára a biztosítékot nálam, akkor nem is írnék ilyenekről.

Most kell. Nagyon KELL. Mert....

Na ja, most épp Orbán levele, vagy kérdőíve, vagy miaszarnaknevezzem küldeménye. Mert az hagyján, hogy családom három tagjának elküldték. Szavazóképes állampolgárok vagyunk.

A kérdések feltevésének módja ( nawazze és én rájuk szavaztam - kínomban, persze - legutóbb). Hogy az első megközelítésben egyesek ezt így gondolják.... aztán mások pedig így. És akkor van alternatívaként a langyosvíz, hogy nem tudom, mert hülyevagyokhozzá, vagy nem akarom látni a problémát, mert az úgy könnyebb... Ikszeljek....

Hát én nem akarok ikszelni. És jó lenne, ha ezt most sokan elolvasnák. Mármint azt, hogy ÉN - a kisember, a köznép, aki munkavállaló, és aki egyben bányásznyugdíjas is (mert éppen 5435 bányászműszakot teljesített gyerekkorától mindenféle mecseki szén és uránbányákban) - és akinek, most meginogni látszik a nyugdíja, vagyis a jövőbe vetett anyagi gondtalanságának :) képe - nem akarok és nem is fogok ikszelni.

Mert írt nemrég ez a Miniszterelnök egy levelet a nyugdíjasoknak is -----> olvassatok csak róla ITT...

Ahol biztosan azt a választ kapta, tőlü(n)k - hogy persze, nem kell nekünk a korengedmény, lemondunk a pénzünkről, hogy fussa az EU bizottságis jóebédekre, menükre, a képviselő urak/hölgyek ellátására, meg erre a sok szar kérdésre, amit majd minden szavazóképesnek elküldünk a semmiről , a már eldöntött tényekről megkérdezendően. (2/3 - osan)

Valamit egyre inkább nem tudok, bár értek azért nagyon....

És akkor nem emlékeztem meg arról a fenomenális kormány(párti) elképzelésről, hogy minden szavazónak(!) - nem családnak - intézménynek - munkahelynek - elküldenénk kinyomtatásban Magyarország Új Alkotmányát.... 

.... nem, nem dühös vagyok. Valami más vagyok. Csalódott? Talán. De inkább belefásult. Vagy inkább leszarom - asszem...... (ami nem jó, de legalább megkönnyebbít bizonyos szitukat...)

Játsszunk! avagy ilyen volt, ilyen lett...

Játsszunk egy kicsit a fotókkal. (Ahogy tettem egyszer a Bélatelepről készített Északi - Part fotómmal.) Most jobb híján egy piros virággal játszottam....

az eredeti kép:

és az illúziók....

...no persze a színekkel és keretekkel / a múltba repítve magam / is játszottam egy cseppet :)

tavaszpillanatok avagy fázisokról - képekben...

Nem is olyan rég még a virágzását csodáltam. Hatalmas - érdekes virágaiból már sejtetett valamit magáról.

A termése? Hát ilyen lett....

Az íze pedig? Hugi szerint mennyei volt. Régi családi hagyomány nálunk - az első eperszem amely terem - mindig a legkisebbé :))))

képírás / egy utolsó vedlés képei...

Mintegy az előző bejegyzés folytatásaként...

Tegnap délelőtt teljesen véletlenül vettem észre ezt a "folyamatot".

A képsorozatban a Laposhasú acsa "születésének" pár pillanata látható, ahogy kibújik a kutikulából.

"A szitakötők fejlődése szempontjából az átváltozás veszélyekkel teli, nagy nap, melynek megfelelő helyen és időben kell lezajlani, különben az egész addigi életbe fektetett energia kárba vész. Mindenekelőtt csoportra, fajra jellemző kibújási helyet kezd el keresni, többnyire a partközeli területeken, majd egy időre nyugalomba vonul. Eközben a kutikula alatt láthatóvá válik az imágó kültakarója, színe már átlátszik a lárvabőrön, a szemek is jól kirajzolódnak. Alkalmas napon pedig elhagyja a lárva a vizet, és megfelelő alzatra kapaszkodik ki, ahol megszáradva kezdetét veszi az utolsó vedlés.

A kibújáshoz leginkább megfelelő alzat valamilyen tüskés, rücskös, vagy jól átfogható képlet, amiben rendesen meg lehet kapaszkodni. Így kedvelt a nád (Aeshnidae), különböző keskenylevelű littoralis egyszikűek. Az átváltozás többnyire függőleges helyzetben zajlik le.

Átváltozáskor a pumpáló mozgások következtében megnövekedő térfogat belső nyomásának engedve a bőr a fej hátulsó felétől a középtor hátoldalán át, a szárnyhüvelyeknél Y alakban kettéágazva fölreped, majd az imágó kiküzdi a nyíláson fejét és tora egy részét. Hátrahajolva kiszabadítja lábait, szárnyait és a tori szelvények légcsöveit. Ezután visszakapaszkodik a lárvabőrre és potrohát húzza ki a szűkké vált bőrből. A szárnya eddig még csak rövidke, gyűrött csökevénynek látszik. Potrohának pumpáló mozgásával nyomást gyakorol az üreges szárnyerekre, melyek fokozatosan kifeszítik a szárnyakat. Végezetül, a még nedvesen csillogó, nem teljesen kiszínesedett szitakötő a benne maradt, fölösleges folyadékot kiürítve szárnyra kap és további szárítkozásra alkalmas pihenőhelyet keres a parti fák között, vagyis elvégzi szűzrepülését. Még napokig nem szilárdul meg teljesen a teste, de néhány óra leforgása alatt már annyira megkeményedik, hogy hosszabb repülésre is alkalmassá válik, és a víztől még tovább távolodik. Ezzel kezdetét veszi az imágó élete..."   

/szitakotok.hu/

szitakötős napok...